Több legenda is övezi a többnyire kelesztett tésztából készített fánkféleségek eredetét. Az egyik történet szerint egy bécsi illetőségű pék özvegye egy napon nem készült el időben a kenyérrel, hoppon maradt vásárlói pedig haragra gerjedtek. Nemtetszésüknek hangot is adtak, és a pékné végül úgy kijött a sodrából, hogy egy vásárló fejéhez vágott egy darabka nyers tésztát. Csakhogy az célt tévesztett, és a kályhán lévő forró olajos lábasba pottyant. Pár perc múlva megszületett a fánk - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett Ételt csak okosan! című oldalon.
Az édességnek, amelyet zsiradékban vagy sütőben, különböző formákban sütnek, a tésztája nagyon hasonló, de megszámlálhatatlanul sok változatát, elkészítési formáját ismerik szerte a világon.
Egy 160 évvel ezelőtt megjelent magyar nyelvi szótár szerint a „fánk” jelentése általánosan „fonott sütemény”, de speciálisan „leginkább farsangban kelendő tésztasütemény, gömbölyű alakban, s töltelékkel, vagy a nélkül”.
A csörögefánk különlegessége abban rejlik, hogy a tésztáját nem szükséges keleszteni, ezért egyszerűbben elkészíthető, mint például a szalagos fánk. Kezdők is bátran belevághatnak. Szó szerint, hiszen általában derelyevágóval vágjuk a tésztát − ez adja majd a sütemény jellegzetes cakkos széleit. Ha nincs kéznél ilyen eszköz, használjunk éles kést! - tanácsolja az Ételt csak okosan! oldal.