A modern Magyarország történetében még egyszer sem látott munkaerőhiány elkerülhetetlenné teszi a bérek további dinamikus, két számjegyű emelését, ami viszont kikényszeríti a termelékenység növekedését. Ha viszont alul van becsülve a jövőbeli bérnövekedés, akkor alul van becsülve a lakossági fogyasztás, és ebből adódóan a várható GDP-növekedés üteme is (4-5 százalék simán lehet a következő 2-3 évben) - véli a befektetési stratéga.
Csakhogy a bérnövekedést a cégek csupán egy ideig tudják finanszírozni a magas profitrátából, majd 2019-től egyre inkább áremelésekre kényszerülnek, azaz elkezd megugrani az infláció is.
Az alacsonyan tartott nominális kamatok miatt ez egyre negatívabb reálkamatokat jelent a lakosságnak, ami miatt olyan eszközök felé fordulnak, aminek még van valami értelmezhető hozama, ezért az ingatlanboom folytatódik, és buborékká válással fenyeget.
Az MNB pedig valószínűleg csak lassan normalizálja a nominális kamatszintet. Mindez összességében egy klasszikus inflatorikus/ciklikus/fogyasztásvezérelte boomnak tűnik, ami az elmúlt évtizedekben már sok feltörekvő országban lejátszódott. És ha jól érzékelem a lefutását, akkor 2020 tájékára nagyrészt eltűnik a folyó fizetési mérleg többlete, csúcson lesz a fogyasztás, egyre gyorsul az infláció, és buborék alakul ki az ingatlanpiacon - pont mikor elfogynak az EU-s pénzek, tehát erősen sebezhetővé válik majd a gazdaság - olvasható a blogon.
Eközben az is kérdés, hogy mi lesz a magyar kamatokkal és a forinttal, ha a magyar gazdaságot külső sokk (nemzetközi recesszió) éri el. Az ECB normalizációjával párhuzamosan valószínűleg az MNB is normalizálni fog, stabil forintárfolyam mellett, viszont ha megugrik az infláció, akkor kénytelen lesz valamivel agresszívabbá válni, ami a jelenlegi román példát látva lassan gyengülő forintot és emelkedő kamatokat jelenthet majd 2019-2020-ban.
A kép illusztráció, forrás: Shutterstock.