Még a Csíki Sör és a Heineken névhasználati vitájának csúcspontján döntötte el a magyar kormány, hogy beleavatkozik a hazai sörpiacba, hogy megvédje az erdélyi üzemi érdekeit. Egy márciusi kormányinfón jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy kitolják a sörfőzés esetében a jövedékiadó-kedvezmény limitjét a jelenlegi évi 8 ezer hektoliterről 200 ezer hektoliterre. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a kisüzemeknek kedvezzenek.

"A korlát uniós maximumra történő felemelésre azért volt szükség,  hogy a kisüzemi sörfőzdék dinamikus fejlődése elől elháruljon az akadály, ami egyes magyar kisüzemi sörfőzdék esetében akadályozta a fejlődést, a termelés bővítését" - válaszolta a Napi.hu megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium, mely azzal számol, hogy a kedvezmény miatt kieső jövedékiadó-bevételeket kompenzálja majd a főzdék megnövekedett értékesítési mennyisége.

Kapcsolódó

Ártani nem árt, de nem is segít

Azonban a kisüzemek jelezték, hogy a kormány gesztusa ugyan értékelendő, de a hazai sörpiacnak messze nem ez a legnagyobb problémája. A kézműves manufaktúrák egyrészről a közelében sem járnak a kétszázezres főzött mennyiségnek, helyette a néhány ezer hektoliteres tartományban mozognak. Másrészről a limitet éppen április 1-jei hatállyal emelték volna 20 ezer hektoliterre, amely a már 10-15 ezer hektolitert gyártó cégeket is helyzetbe hozta volna. A Heineken kontra Csíki Sör harcban ezért sokan arra gondoltak, hogy a kormány utóbbinak egyengeti az útját, mivel az nagyjából évente 150 ezer hektoliteres kapacitással rendelkezi. De mivel az nem gyártat Magyarországon, így a kedvezményre sem lehet jogosult.

A negyedik, de törpe

A hazai sörgyártók már rég óta beszélték, hogy az elmúlt években rendre több száz milliós veszteséget produkáló, osztrák sör- és ásványvízgyártó Ottakringer tulajdonában álló Pécsi Sörfőzde magyar tulajdonba kerülhet. Iparági pletykák szerint, ha nem lép egy hazai üzletember, akkor csődöt jelentett volna a gyár. Sokan arra számítottak, hogy az Igazi Csíki Sörrel is hírbe hozott Világi Oszkár, szlovákiai üzletember tűnhet fel Pécsett. Végül Szemerey Zoltán és Szemerey Tamás - Matolcsy György elsőfokú unokatestvérei - vásárolták meg érdekeltségeiken, a magyar MAVA Befektetési Kft.-n és a BanKonzult Commerce Kft.-n keresztül ismeretlen vételárért.

A Pécsi Sörfőzdét jelenleg az ország negyedik legnagyobb üzemeként szokás emlegetni, de lemaradása jelentős a három nagy gyártóhoz (a Dreher, a Heineken és a Borsodi) képest. A vendéglátóiparban is jelentéktelenek a sörpiacon sokat kritizált kötbéres szerződései. A Gazdasági Versenyhivatal 2015-ös, a problémát vizsgáló eljárását a céggel szemben megszüntette.

A három nagy gyártása millió hektoliteres nagyságrendű, a Pécsi Sörfőzde piaci részesedése ennél kisebb: az eladáskor kiadott közlemény szerint évente 389 ezer hektolitert főztek a gyárban. A cég tavalyi beszámolója szerint a piaci részaránya 6,1 százalék körül volt, míg jövedéki adóból 2,56 milliárd forintot fizettek be.

Azzal nyernek, ha fékeznek

Azonban azután, hogy az Ottakringer eladta a gyárat, az is kérdés, mely márkák gyártása folytatódik. Meglepő módon épp azzal járna jól a gyár, ha visszaesne a főzött mennyiség és kevesebbet kellene márkalicenszekre fizetni. Ebben az esetben több mint a felére csökkenne a jövedéki adóbefizetési terhük is. Az adókedvezmény jelenleg 50 százalék, vagyis, ha a 200 ezres limit alatt maradnak, akkor hektoliterenként csak 810 forintot kell befizetni a költségvetésnek.

Közel 1,62 milliárd forintnyi adót lenne a befizetési kötelezettsége az újonnan a Szemerey család érdekeltségébe került vállalatnak, ami azt is jelenti, hogy rögtön nyereségessé válhat a főzde. A kisebb mennyiség miatti 250-300 millió forintos árbevétel is azt jelentené, hogy a lecsökkent adóteherre 700 millió forinttal több nyereségük maradna. Ez kiegyensúlyozná az elmúlt évekre jellemző veszteségeket is, mely tavaly például 530 millió forintot tett ki.

Sörgyárból kisüzemmé lesznek

Az új tulajdonosok az adásvételről szóló közleményükben pedig utaltak arra, hogy erre készülnek: mint írták legfőbb céljuk a hagyományok megtartása mellett a vállalat és a márka újrapozícionálása és modernizálása: a jelenlegi piaci trendeknek megfelelően szeretnének független kisüzemi sörfőzdét kialakítani. Vagyis várhatóan csökkenteni fogják a főzött mennyiséget, amelyre abból is lehet következtetni, hogy új innovativ termékekkel jelentkeznének. Melyek közül a jellemzően nem nagy üzemben főzött, gluténmentes-, valamint a tönköly-, és a búzasörök lesznek a legjelentősebbek.

A feltételezést továbbik erősítik az iparági pletykák is: több, a sörpiacot ismerő forrás is azt mondta lapunknak a júniusi Belvárosi Sörfesztiválon, hogy a pécsiek kapacitására szabták az új limitet.

A küszöb egyébként megfelel az európai átlagnak, ahogy azt Gyenge Zsolt, a több mint 40 tagot tömörítő Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke is elmondta a Napi.hu-nak még márciusban. Más országokban viszont ezt - így Németországban, az Egyesült Királyságban, de akár Csehországban és Dániában - a házi sörkészítés tradícionális volta és jóval nagyobb elterjedése indokolja.