Március 6-ától tíz százalékkal emelkednek a budapesti taxis tarifák: az alapdíj ezerről 1100 forintra, a kilométerdíj 400-ról 440-re, a percdíj pedig 100 forintról 110 forintra nő - erről döntött a Fővárosi Közgyűlés.

 

Az MTI szerint a taxirendelet módosítását - amely a tavalyi és az idei költségvetési rendelet módosítására vonatkozó indítványban szerepelt Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára - egyhangúlag, 18 igennel fogadta el a testület. A Fidesz-KDNP fővárosi képviselői nem szavaztak.

A díjemelést azzal indokolták, hogy a taxisoknak érezhető költségemelkedéssel jár az üzemanyagok ársapkájának - 2022 december eleji - eltörlése.

 

A testület felkérte Karácsony Gergelyt, felterjesztési jog keretében kezdeményezze a kormánynál az árak megállapításáról szóló törvény olyan módosítását, amely Bécs mintájára megengedi, hogy a taxiszolgáltatás hatósági árát sávosan - a legalacsonyabb és legmagasabb ár meghatározásával - szabályozhassák a helyi önkormányzatok. Mindezt azzal, hogy a javaslat elfogadása esetén a sáv középértékének tekintik a most megállapított hatósági árat.

Felkérték a főpolgármestert arra is, hogy kísérje figyelemmel a hatósági ár utolsó megállapítását követő költségváltozást, és ha ez meghaladja a 20 százalékot, tegyen javaslatot a közgyűlésnek a hatósági árnak - a változásnak megfelelő - módosítására.

Továbbá a határozatban kérték: a Budapesti Közlekedési Központ segítségével gondoskodjon arról, hogy 2025-től a BudapestGo applikációban legyen lehetőség - valamennyi közvetítő és szervező vonatkozásában - taxirendelés leadására.

Az elfogadott javaslatban azt írták, a taxis szervezetek (City Taxi, 6x6 Taxi, Főtaxi, NSZ, Főtaxi, OTSZ, Taxi 4, BKIK) tavaly december 12-én egységes javaslattal fordultak a fővárosi önkormányzathoz, amelyben két változatban fogalmazták meg a javaslataikat.

Az egyik javaslat szerint a telefonon vagy online előzetesen megrendelt szolgáltatás esetén az alapdíj 1000 forintról 2000 forintra emelkedett volna, amellett, hogy a többi díjtétel változatlan maradt volna. A másik - végül elfogadott javaslat - a tarifák 10 százalékos emeléséről szólt. Később a szervezetek újabb javaslatot fogalmaztak meg, amelyben az alapdíjat egységesen 1500 forintra, míg a többi díjtételt 10-10 százalékkal kezdeményezték emelni.

A nem támogatott javaslatok a kis távolságra szóló utazásokat aránytalanul drágítanák, miközben sok esetben a kis távolságra szóló utazások nem kényelmi célúak, hanem közszolgáltatások vagy más alapvető szolgáltatások igénybevételét célozzák - írták.

Karácsony Gergely az előterjesztés szerint indokoltnak tartja az árszabályozás rugalmasabbá tételét a fogyasztók és a tisztességes taxisok érdekeinek védelme mellett.

Az ártörvény alapján jelenleg vagy fix tarifát vagy maximált árat határozhat meg a közgyűlés, miközben más nagyvárosok, köztük Bécs példája azt mutatja, hogy a sávos (minimum- és maximumárat meghatározó) hatósági árszabályozás egyszerre biztosíthatja a nagyobb versenyt és kizárhatja a lefelé nivelláló szolgáltatási színvonalat. Ehhez a változtatáshoz ugyanakkor az ártörvény módosítása szükséges, amelyet felterjesztési jog gyakorlása keretében kezdeményezhet a fővárosi önkormányzat.

A javaslatuk elfogadása esetén a most meghatározott hatósági árat középárként tekintenék, olyan módon, hogy attól felfelé és lefelé is 10 százalékkal lehetne eltérni - olvasható az előterjesztésben.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az előterjesztés vitájában kiemelte, nem született konszenzus az előterjesztésről a taxis szervezetekkel, de nem akarták "sokáig húzni" a javaslatot, amely megteremti a majdani emelés lehetőségét is.

Baranyi Krisztina (független) IX. kerületi polgármester felvetette, hogy érdemes lenne a taxis hatósági árat eltörölni, és a piacra bízni az árazást.

 

Válaszában Karácsony Gergely azt mondta, a hatósági ár megszüntetése hosszabb távon - mivel különböző tőkeerejű társaságok vannak a piacon - a piaci verseny ellen hatna, ezért tesznek javaslatot a sávos szabályozásra, amely lehetővé teszi, de nem borítja fel a versenyt.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy korábban a tarifakiigazításnál konszenzus volt a városvezetés és a taxisszervezetek között, de a főváros vezetése most - mint mondta - "rapid módon" akarja áttolni a döntést, amit a Fidesz-KDNP frakció nem tart helyesnek, és nem tud jó szívvel támogatni. Hangsúlyozta, törekedni kell a megegyezésre, a párbeszéd fenntartására, és konszenzusos javaslatot kellene a közgyűlés elé hozni, nem pedig "diktátumot".

Soproni Tamás, a Momentum fővárosi frakcióvezetője, VI. kerületi polgármester hozzászólásában azt hangsúlyozta, a közgyűlésnek az utasok, a fogyasztók érdekeit különösen védenie kell, ezért "nem konszenzusra, hanem kompromisszumra" van szükség a kérdésben. Megjegyezte, mára sok embernek luxussá vált a taxival utazás.

Az előterjesztés vitájában szót kapott Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke, aki arról beszélt, szeretnék, ha a kiállási díj az előterjesztésben szereplőnél 400 forinttal több, 1500 forint lenne. Mint mondta, egy taxis jelenleg 135 ezer forinttal többet költ üzemanyagra, mint az ársapkák idején, ezt kérik kompenzálni.

Levelet írt a BKIK a Miniszterelnökségnek

Közben pedig levelet írt Nagy Elek, a  Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a Miniszterelnökségnek és több szaktárcának azért, mert a kamara úgy értesült, hogy el akarják törölni a taxiszolgáltatások hatósági árát.

A BKIK szerint a taxiszolgáltatások hatósági árának eltörlése visszahozná a korábbi szabályozatlan és egyenlőtlen versenyt a drosztokon, amivel mind a tisztességesen működő taxis vállalkozók mind az utasok rosszul járnának.

A budapesti kamara szerint a 2013 és 2015 között a főváros, a BKIK és a taxis szervezetek, cégek részvételével kialakított, a személytaxis szolgáltatásokat szabályozó keretrendszer esetleges megszüntetése a kielégítő egyensúlyi helyzetet felborítaná.

Egy ilyen intézkedés emellett méltánytalanul érintené a taxiszolgáltatókat is, hiszen a szigorúbb működési feltételek ellentételezése alapvetően a hatósági ár bevezetése és megfelelő szinten tartása volt.

A jelenlegi, európai szinten is korszerű, konszenzusos keretrendszer valamennyi érintett számára megteremtette a kielégítő működés feltételeit:

  • a rögzített hatósági ár (illetve annak időközben történt kiigazításai) kiszámíthatóságot és létbiztonságot teremtett a taxisok számára,
  • ez a kiszámíthatóság az utasokra is kiterjed, és egyes előzetes várakozásokkal szemben nem csökkentette a szolgáltatás igénybevételi lehetőségeit és gyakoriságát,
  • a hatósági ár bevezetésének és mértékének mintegy ellentételezéseként beépített szigorúbb feltételek rendkívüli módon elősegítették az ágazat technológiai ugrását, ami utas oldalon is (korszerű applikációk megjelenése, amelyben az utas követni tudja az útvonalat és ellenőrizni a viteldíjat, illetve a bankkártya-használat általános elterjedése), és taxis oldalon is (a műholdas helymeghatározáson alapuló fuvarkiosztás drasztikusan csökkentette az üresjáratok mértékét, amely a költségmegtakarítás mellett a károsanyag-kibocsátásra és a forgalmi helyzetre is kedvező hatással van) éreztette hatását,
  • a hatósági ár a versenyt sem szüntette meg, csak más területekre helyezte át: a szolgáltatásnyújtás minőségére, ideértve mind a sofőröket, mind a flottát, mind a fuvarszervezést. Alapvetően ennek köszönhető, hogy a taxijármű-állomány jelentősen megfiatalodott, korszerűsödött és megkezdődött az elektromos hajtású autók áttörése is ezen a piacon,
  • egyes előzetes félelmek ellenére a piac korlátozása sem következett be, hiszen több új taxitársaság is piacra lépett.

A hatósági árazás védelmében a budapesti szervezetek mellett több vidéki szakmai szervezet és taxis társaság is a BKIK-hoz, az ágazat érdekeit képviselő legátfogóbb érdekképviseleti szervezethez fordult.