Európában egyedüliként Magyarországon épült ki az ország teljes területét lefedve a jégkármérséklő rendszer 2018 tavaszán, amelynek kedvező hatása már az első évben jelentkezett - hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára. Mint arra emlékeztetett, a talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer országos kiépítésére a Vidékfejlesztési Program nyújtott lehetőséget, amelynek keretében - 1,8 milliárd forint uniós forrást is felhasználva - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) valósította meg a fejlesztést. A rendszer működtetésére az AM a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít a kamara számára.

Feldman kiemelte, hogy a rendszer működése többszörösen kifizetődik az országnak, hiszen a megtérülést nem csak az mutatja, hogy 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után fizetett kiadásai, de ezen túlmenően jelentős károktól védte meg a gazdálkodókat, a lakossági tulajdonban, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, eszközöket és az ipari létesítményeket egyaránt.

Kapcsolódó

Az országos jégkármérséklő rendszer második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot is, így a statisztikák szerint az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva ez a szám kevesebb, mint a felére csökkent.

Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer második évében is több milliárd forint kárt előztünk meg csak a mezőgazdaságban - hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üzemeltetésében idén már április 15-én elindított országos jégkármérséklő-rendszerben a védekezést végző talajgenerátorok a szeptember végéig tartó védekezési szezonban országos szinten, 101 napon kaptak riasztást. A megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát, míg Győr-Moson-Sopron megyében 227 órát üzemelt az országos jégkármérséklő-rendszer.

Viharos időszakot vészeltek át

Az eseményen kiderült, hogy jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg 2015-2017-es átlag 32 százalék felett volt, így a statisztikák szerint a jégkármérséklő rendszer használata nélküli időszak átlagához viszonyítva, ez az arány több mint 60 százalékkal csökkent. Míg az összes zivatarhoz tartozó kár növekedett a tavalyihoz képest - 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt -, addig a jégkár arány a zivatarkárokon belül a 2018-as közel 50 százalékról 44 százalékra csökkent, míg a 2015-2017-es átlag több mint 84 százalék volt. Ez annak tudható be, hogy bár a szélsőséges időjárási viszonyok között a jégeső kialakulásának esélye nagy volt, de a jégkármérséklő-rendszer használata miatt mérsékeltük a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon csökkenteni tudtuk a károkat. A jégkár aránya minden kétséget kizáróan a védekezés hatásának tudható be.

Az országos jégkármérséklő-rendszer első évében az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői. Ezek után nyugodtabb évre számíthattunk, azonban a természet erre rácáfolt. Nyár elején meglehetősen sokszor halhattuk az egyre inkább szélsőséges időjárási viszonyokról, Európa-szerte. Hazánkban is többször tapasztaltuk az ország több területén kialakult heves viharokat, felhőszakadást és zivatarokat is, amelyek viharos, néhol orkán erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadékkal és jéggel érkeztek. Időjárás szempontjából nagyon ritka két egyforma év, a zivataros napok számának tekintetében hasonló, a zivatarok kialakulásnak szempontjából viszont teljesen eltérő két évet tudhatunk magunk mögött a jégkármérséklő-rendszer működtetésének első két évében. Ez azzal magyarázható, hogy a tavaszi és a nyári periódusban érkezett zivatarokat is elkülöníthetjük lokálisan kialakuló és frontrendszerekkel érkezett zivatarokra.

Ezek közül 2018-ban a lokálisan kialakuló zivatarok uralkodtak, ezek többször fordultak elő a korábbi évekhez képest. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a csapadékot okozó képződmények távol maradtak hazánk térségétől. Az ilyen típusú zivatarok viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki és nagy mennyiségű csapadékot okoznak egy adott területen. Ezzel ellentétben 2019-ben a jégármérséklő-rendszer védekezési időszakában a zivatarok érkezése, kialakulása a határainkon túlról érkező frontokhoz volt köthető, amelyek orkán erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadékkal érkeztek. A 2019-es évben is többször tapasztalhattuk a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat, többek között borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jég hullott le az égből.