A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői közölték, hogy a magyar kormánykötvény-kötelezettségek törlesztési leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a londoni jegyzés késői szakaszában 493 bázispont környékén mozgott az előző esti 503,8 bázispontos záró után.

Az irányadó ötéves magyar szuverén devizakötvények CDS-árazása szeptember utolsó hete óta először süllyedt 500 bázispont alá. A magyar CDS-árfolyamok az idei év első kereskedési hetében még 750 bázispont - tízmillió euró magyar kötvényadósságra évi 750 ezer euró - feletti rekordokon jártak, vagyis az év eleje óta több mint negyedmillió euróval lett olcsóbb az irányadó ötéves futamidejű magyar szuverén devizakötvény tízmillió eurónként számolt törlesztésbiztosítási díja a londoni piacon.

A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak.

Magyarország CDS-árazása jelenleg számottevően alacsonyabb például az euróövezeti tag Írországénál: a pénteki londoni kereskedés végén az ír CDS-tranzakciók díja 595 bázispont körül mozgott Londonban az 580,9 bázispontos előző záró után.

Görögországot nem számítva a leggyengébb megítélésű európai szuverén adós azonban jelenleg Portugália, amelynek CDS-díjszabásai a pénteki késői londoni jegyzésben 1150 bázispont - tízmillió euró portugál szuverén kötvényadósságra több mint 1,1 millió euró - környékén mozogtak.

A CMA DataVision legutóbbi negyedéves globális adóskockázati összesítése szerint - amely a decemberi utolsó CDS-árazások alapján sorolta be a vizsgált szuverén adósokat - 2011 végén Görögország és Portugália volt a világ két legkockázatosabb államadósa, olyan országokat megelőzve a cég adóskockázati listáján, mint Pakisztán, Venezuela, Argentína, Ukrajna vagy Egyiptom.