Felháborító kiadások a költségvetésben - százmilliárdok folynak el fölöslegesen

Nem csinált különösebben titkot a kormány, hogy 2017-re már választási költségvetést készít - ezzel akár két legyet is ütve egy csapásra: növekvő kiadások segítik a gazdasági növekedést, a látványos beruházások, adókönnyítések pedig a politikai álmoskönyvek szerint javítják a kormányzó erők újraválasztásának esélyét.

Ehhez képest azonban meglepő, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének átfésülése után 950 milliárd forintnyi olyan nevesített kiadást találtunk, amely részben vagy akár egészében vitaható, elköltéséhez nincs meg a társadalmi konszenzus vagy épp ellentétes azzal. A vitatható kiadások első csoportjába azon állami cégek támogatásai kerültek, amelyek működéshez - egy milliárd forintnál - nagyobb összeg van címezve a költségvetésben: a legnagyobb tétel a Paks 2 Zrt. 99,7 milliárd forintos tőkeemelése az idei 113,7 milliárd forint után.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A teljes paksi projekt - hivatalosan 12 milliárd euróba, mintegy 3000-3200 milliárd forintba kerül, a valós költségek viszont - a szükséges kapcsolódó beruházások miatt - ennél 2-3 milliárd euróval magasabbak lesznek. Ehhez képest eddig az elkészítésre elköltött pár száz milliárd forint aprópénznek tűnik. A projekt még csak az előkészítési fázisban van - sőt az orosz finanszírozó állami bank kritikus pénzügyi helyzete miatt a 10 milliárd eurós hitel folyósítására nincs is lehetőség a közeljövőben -, így hazai forrásokat használja a kormány.

A projekt hazai támogatása sem egyértelmű, ráadásul számos uniós eljárás még nem zárult le, így nem lehet tudni, hogy a projektből lesz-e működő atomerőmű, annak ellenére, hogy a kormány eltökélt a fejlesztésben.

A Hungaroring Zrt. 13,1 milliárdos támogatása a működéshez kell, ugyanis a száguldó cirkusz - állítólag - üzleti alapon nem működőképes Magyarországon. Létezik egy tanulmány, amely még a 2000-es években bebizonyította, hogy a Formula 1-es futam megrendezése "nemzetgazdasági szinten" nyereséges - vagyis a kiadás a többlet adóbevételeken keresztül megtérül. A verseny rendezésért fizetendő licencdíj a következő években folyamatosan emelkedik.

Nem cégszerűen működik, de ide sorolható a közmédia 70,1 milliárdos támogatása. A közmédia nézettsége alacsony - bár lassan nő -, ennek ellenére évről-évre megkapja az MTVA az évi 70 milliárdos támogatást. Tavaly külön 47,2 milliárdos konszolidáción is átesett a cég - az éves rendes támogatásán felül -, mivel az állami támogatásból és a reklámbevételekből sem tudta kigazdálkodni székháza törlesztőrészleteit.

Garázsépítés, liget és Budai Vár - közpénzből

Míg az adócsökkentésekkel nagy valószínűséggel lehet szavazatokat szerezni, a kormány monumentális beruházási projektjei inkább visszatetszést keltenek a választókban. Elég csak a 2002-es váratlan választási bukásra gondolni: ezt megelőzően a kormányzatnak egy kiemelt projektje volt, a Miniszterelnökség várba költöztetése. Ennek érdekében újították fel a Sándor-palotát, ám Orbán Viktor távozása után Medgyessy Péter nem kívánt a palotába költözni, így lett az a köztársasági elnökség épülete.

A kormány immár hosszú hónapok óta a Budai Vár újbóli elfoglalásán dolgozik: a tervek szerint 2018 elején - tehát a választások előtt - már a várban székelne a miniszterelnökség, de ide költöztetnék a Nemzetgazdasági Minisztérium egy részét is az egykori királyi pénzügyminisztérium épületébe. Szó volt a Belügyminisztérium várba költözésről is a tervekben, ám erre a projektre nem különítettek el külön forrásokat a költségvetésben.

A várból kiüldözendő Nemzeti Galériának, Országos Széchenyi Könyvtárnak új épületeket kell emelni, ezért születettet meg a Liget Projekt. A Városligetben új múzeumi negyed épülne, de ide tervezik az új Fővárosi Nagycirkusz épületét is, közben gőzerővel folyik az állatkert immár száz milliárd forintot közelítő felújítási programja is. A projekt keretében még állami büdzséből mélygarázs is épül - csak az első lépésekre, a tervezésre 3,2 milliárd jut jövőre.

Monumentális vasúti és közúti fejlesztések jönnek

Jövőre megkezdődik a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amely az ország legnagyobb és fajlagosan is a legdrágább vasúti projektje lesz. A 160 kilométeres magyar szakasz 472 milliárd forintból - és kínai állami hitelből újulna meg. A meglehetősen vacak állapotban lévő vasútvonal felújítása rég aktuális lenne, ám a vonal kihasználatlansága miatt a gigaberuházás soha nem térülne meg.

Csak jövőre 280 milliárd forintot költenének közútfejlesztésekre: a kormány tervei szerint minden megyei jogú várost bekapcsolnak a gyorsforgalmi úthálózatba - függetlenül az utak forgalmából. Az összeg nem kevés, ugyanakkor a 2000-es évek autópálya-beruházásai (M3, M5, M7) alapján elmondható, hogy egyedül az infrastruktúrába fektetett hazai és uniós pénzek térülnek meg.

A vidéki városok nem csak autóutakat, hanem fejlesztési pénzeket is kapnak: a Modern Városok program keretében a kormány csak jövőre 152,8 milliárd forintot költhet, az idei 50 milliárd forint után.

Tovább folynak a stadionfejlesztések: a kis vidéki sportcsarnokok, stadionok mellett már folyik a Puskán Stadion kivitelezése, amire 35,9 milliárd forintot költenek jövőre, A projekt Nemzeti Olimpiai Központ néven található a büdzsében. Egy esetleges budapesti olimpia másik helyszíne lehet a 2017-es úszó vb Úszópalotája. A projekt, ami már az idén átlépte az 50 milliárdos keretet, jövőre még további 22 milliárd forintot igényel a költségvetésből.

Kirívó, vitatható költések

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyik legnagyobb nyertese 2017-es költségvetésnek: a külügynél egyre több gazdaságfejlesztési, célelőirányzat, alap, pénzosztó feladat csoportosul. Külön keret van külgazdasági fejlesztésekre, a határon túli fejlesztésekre: a Vajdaságban csak jövőre 7,6 milliárdot, Kárpátalján 5,2 milliárd forintot költenek el helyi gazdaságfejlesztésre, de külön programja lesz Erdélynek és a Felvidéknek is.

A kormányzati kommunikációs kiadásokra csak 2017-ben 15,6 milliárd forintot költhet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az idei 10 milliárd forint után.

A vitatható kiadások közül kiemelhető a kormány amerikai lobbitevékenységét koordináló "Magyar Foundation of North America" 600 milliós támogatása is, illetve a Magyar Művészeti Akadémia 4,8 milliárdos székházfelújítása is.

Jelentőségéhez képest óriási, 5,5 milliárdos fejlesztési támogatást kap a Lakitelek Népfőiskola, s hasonlóan kirívó az egyetemi fejlesztések között a Testnevelési Egyetem új campusa, amely csak jövőre 17,5 milliárd forintból épül.