A mértékletes húsfogyasztás segíti az egészség megőrzését - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI érdeklődésére. A hatóság az követően fogalmazta meg véleményét, hogy hétfőn az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) közzétette rákkutató intézetének tanulmányát, amelyben megállapították, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és "valószínűleg" a vörös húsé is, ahova a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét sorolták. A WHO szakértői azt állítják, a végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek - például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok - fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is. Szerintük a vörös hús esetében az eredmények nem kielégítően biztosak, ugyanakkor úgy tűnik, hogy annak fogyasztása és a végbélrák, valamint a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák között van kapcsolat.

A Nébih véleménye továbbra is az, hogy a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás, a túlzások és egyoldalú diéták kerülése segíti az egészség megőrzését, és ebbe a mértékletes húsfogyasztás is beletartozik. Hozzáteszik: a Nébih előzetesen nem ismerte a WHO állásfoglalását, de tanulmányozza az abban foglaltakat. Jelzik továbbá azt is: a tanulmányt körültekintően kell értékelni, ugyanis a kockázat mellett a húsfogyasztás jótékony hatásait is figyelembe kell venni.

Nincs benne semmi új

A feldolgozott húskészítmények az egészség szempontjából nem a legegészségesebb élelmiszerek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e témában megjelent jelentése a szakemberek számára nem tartalmazott új keletű megállapításokat - mondta az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese kedden az MTI megkeresésére.

Martos Éva főigazgató-helyettes a jelentés kapcsán elmondta, régóta tudható, hogy a különböző füstölt termékek, a kolbász, szalonna fogyasztása kockázatot jelent egyes daganatos betegségek szempontjából. Kiemelte, a húsféleségek közül a vörös hús is belefér az étrendbe, de nem ez az elsősorban ajánlott termék.

A táplálkozástudományi szakember hangsúlyozta, az egészséges étrend alapjai a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök, a tej, a tejtermékek kellenek, hogy legyenek, a húsok és húskészítmények ebbe nem tartoznak bele.

Martos Éva felhívta a figyelmet arra is, hogy a közétkeztetési rendeletben megfogalmazottak szerint sem kötelező húst vagy húskészítményt adni, és a bő zsírban sütést is korlátozza a rendelet.

Az élelmiszerekbe a feldolgozás során adalékanyagok kerülnek vagy azok kémiai, fizikai eljáráson esnek át, így például a pácolt húsok esetében a nitrites pácsó, a füstölt húsok esetében pedig a füstaroma nem egészséges - magyarázta.

A WHO megállapításai nem új keletűek a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek előtt, de nem arról van szó, hogy a szóban forgó készítményeket nem lehet elfogyasztani, viszont ne ezek képezzék az étrend alapját - emelte ki Martos Éva. A szakember szerint a jelentés nem azt mondja, hogy ne együnk húst, feldolgozott húskészítményt, de a mértékletesség mindenképpen ajánlott. A szakember utalt arra, hogy a daganatos betegek táplálkozási ajánlása szerint például a felvágottakat ki kell hagyni az étrendből.

A Hússzövetség is megszólalt

A húsok és húskészítmények mértékletes, napi szintű fogyasztása a kiegyensúlyozott étrend kiemelten fontos része a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) szerint. A szövetség kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az európai húsfeldolgozó ipar szakmai szervezete, amelynek tagja a Hússzövetség is határozottan elutasítja és félrevezetőnek tartja, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO rákkockázati besorolását a húsokra és a húskészítményekre vonatkozóan.

"Az európai húsfeldolgozó ipar úgy véli, hogy félrevezető, ha az életmódból és az étrendből egy tényezőt kiemelnek és azt teszik felelőssé bizonyos megbetegedések kialakulásáért" - áll a közleményben.

A Hússzövetség arra is felhívja a figyelmet, hogy a megbetegedések kockázatát sok tényező befolyásolja, például a kor, a genetika, az étrend, a környezet és különösen az életmód. Nem egy adott élelmiszercsoport jelent önmagában egészségügyi kockázatot, hanem az egészségtelen életmód és azon belül a nem megfelelő, nem kiegyensúlyozott étrend.

Tudományos tények bizonyítják - írja a közlemény - a húsfogyasztás előnyeit egy egészséges étrend keretei között. A húsok és húskészítmények olyan, az egészséges élethez elengedhetetlenül szükséges tápanyagok alapvető forrásai, mint a fehérjék, az esszenciális aminosavak, a B vitaminok - így kiemelten a B12 vitamin, mely az immunrendszer működését segíti -, vagy olyan ásványok, mint a vas és a cink. Ezért a húsok és húskészítmények rendkívül fontos tápanyagok, amelyek nehezen helyettesíthetők más termékekkel a mindennapi étkezés során.

Környezeti tényezők (beleértve a kinti és benti levegőt, annak szennyeződését, ezen kívül a talaj és az ivóvíz állapotát) sokkal magasabb kockázati értéket hordoznak magukban a különböző típusú rákos megbetegedések kialakulása szempontjából, mint a húsok és húskészítmények - áll a közleményben.

A Hússzövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar húsfogyasztás az elmúlt 25 évben drasztikusan csökkent. A sertéshúsfogyasztás a múlt század 80-as éveinek végén még 43 kilogramm volt fejenként. Ugyanez az adat ma 25 kilogramm körül alakul. A marhahús esetén ugyanebben az időszakban 8 kilóról 2,5 kilogrammra csökkent a fogyasztás. Az európai húsfeldolgozó ipar és azon belül a magyar Hússzövetség azt javasolja, hogy a jelenlegi húsfogyasztás szintjét tartsák meg a fogyasztók. Sőt szerintük egyes társadalmi rétegeknél a fogyasztás növelése is szükséges lenne a kiegyensúlyozott, egészséges étrend fenntartásához. Ugyanakkor csakúgy, mint más élelmiszerek esetében is a túlzott mértékű fogyasztás ezen a területen sem ajánlott - tették hozzá.

Az európai húsfeldolgozó ipar szereplői, így a magyar húsipari vállalatok is hosszú évek óta fejlesztik receptúráikat, a gyártási technológiát azért, hogy optimalizálják termékeik tápanyag összetételét, tápértékét. Így többek között alacsony zsír- és sótartalmú készítményeket és csökkentett adalékanyagú termékeket is készítenek a fogyasztóknak. Az ágazat európai szereplői a világ legszigorúbb élelmiszerbiztonsági szabályozási rendszerének ellenőrzése mellett tevékenykednek. Továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a fogyasztókat ízletes és egyben egészséges húsokkal és húskészítményekkel lássák el - olvasható a közleményben.

Tiltakoztak a szakmai szervezetek is

A tanulmány megjelenését követően a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára elutasítóbban nyilatkozott, Menczel Lászlóné az MTI-nek felháborítónak, tudománytalannak nevezte a WHO megállapítását a vörös húsokról. Hangsúlyozta, a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott az elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint jóformán nem tartalmaz, a sertésből előállított termékeknél pedig figyelembe veszik a fogyasztói elvárásokat és betartják az egészséges táplálkozás követelményeit - mondta.