Az ÁSZ 2011 és 2012 után idén harmadik alkalommal méri fel a közszféra korrupciós kockázatait. A felmérés nem a korrupció meglétét, hanem a korrupciós kockázatokat, illetve a veszélyeztetettséget vizsgálja a közintézmények körében - írta közleményében az ÁSZ.

Az országos adatfelvétel kérdőívét megújították, és a korábbinál nagyobb számban válogattak be általános iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, és egyéb oktatási, szociális és kulturális intézményeket, tekintettel arra, hogy az előző felmérések alkalmával az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok válaszoltak nagy, az egyéb önkormányzati intézmények pedig jellemzően kis arányban.

Új elem az Állami Számvevőszék által tett együttműködési ajánlat is, amelynek elfogadásával a kitöltő intézmények az Integritás Támogatók Körének tagjaivá, valamint az integritás kultúra kiépítését célzó törekvés részeseivé is válnak. A megállapodás öt évet ölel fel, az Állami Számvevőszék tehát hosszú távú együttműködést tervez, hiszen a cél a kultúraváltás meghonosítása a közszféra intézményei körében.

Az idei Integritás kérdőívet május 23-tól tölthetik ki a közszféra szervezetei.

Egyre több helyen emelkednek a korrupciós kockázati tényezők

A 2011-ben indult és 2017-ig biztosan tartó felmérés eredményeként évről-évre egyre jobban láthatóvá válnak a közszféra korrupciós kockázatai és a korrupció megelőzéséhez szükséges tennivalók.

Az integritás projekt célcsoportja a közszféra intézményeinek köre, így különösen a közbeszerzések lebonyolításában, a hatósági hatásköröket gyakorló, közpénzeket kezelő, közszolgáltatást, oktatási-nevelési tevékenységet végző, valamint az uniós támogatások lebonyolításában, felhasználásában közreműködő szervezetek.

Az ÁSZ felidézi: az előző évek felmérései rámutattak többek között, hogy olyan intézményeknél, amelyek korábban eredendően nem rendelkeztek jelentős korrupciós kockázatokkal (például felsőoktatási intézmények), azáltal hogy európai uniós forrásokhoz jutottak, közbeszerzéseket írtak ki, vagy különböző beruházásokat folytattak, emelkedtek a korrupciós kockázatokat növelő tényezők. Ez hangsúlyosan felhívja a figyelmet a belső kontroll folyamatok megfelelő kialakításának és megerősítésének szükségességére - emeli ki a számvevőszék.

Változás az eddigi két adatfelvételhez képest, hogy az idei felmérés során a veszélyeztetettséget jelző indexek mellett nem a kontrollok hiánya, hanem a meglévő kontrollok szintje képezi a felmérés tárgyát. Emellett az indexek értékei - az eddig alkalmazott abszolút érték helyett - százalékos formában jelennek meg, ami segíteni fogja értékelésüket.