A GDP-arányos államadósság 8 százalékponttal csökkent 2015 óta, amikor 77 százalékos volt, 2019 végére 68 százalékot várnak. A fiskális konszolidációt erős gazdasági növekedés kísérte, 2015-2018 között a GDP évente átlagosan 3,7 százalékkal nőtt. A kamatkiadások is csökkentek, 2014-ben még a GDP 4, tavaly már csupán a 2 százalékát tették ki.

Magyarország a három nagy hitelminősítőnél ennél rosszabb fokozatban áll, a Fitchnél BBB, a Standard&Poor'snál szintén BBB, a Moody's-nál Baa3 a besorolása, mindenhol stabil kilátással. Májusban várták ugyan az elemzők, hogy a Moody's javít a besoroláson, de ez elmaradt - pénteken jöhet az újabb minősítés.

Kapcsolódó

Ellenállóbb lett az ország

A Scope értékelése szerint a következő években folytatódhat a kedvező trend, igaz lassabb ütemben, de 2025-re a GDP 60 százalékára csökkenhet az államadósság. Az idén 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a hitelminősítő Magyarországon, jövőre pedig 3,3 százalékosat vár. 2020-ra szigorúbb költségvetési politikát hirdetett a kormány, 1 százalékos államháztartási hiánnyal számol, míg az idén 1,8 százalékos lehet a GDP-arányos deficit.

A külső sokkoknak is egyre jobban ellenáll az ország, miután a devizában lévő államadósság aránya folyamatosan csökken. A devizaadósság aránya a 2010-es 40 százalékról a GDP 17,2 százalékára esett le, miután az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. stratégiai célként tűzte ki, hogy csökkentse a külföldi intézmények szerepét a finanszírozásban, és ehelyett inkább a lakosságtól vonjon be pénzt. Ennek köszönhetően 2023-ra a mostani devizaadósság megfeleződhet.

Sok a beruházás

Magyarország nettó külső adóssága a 2012-es, a GDP 70 százalékát kitevő csúcsról a 2018 év végére a GDP 5,3-ára csökkent, ami történelmi rekord. Ugyanakkor az ország nettó nemzetközi befektetési pozíciója 2013 óta a GDP 90 százalékáról 2019 második negyedévében 53 százalékra javult. A magánszektor eladósodottsága csökkent az elmúlt nyolc évben, a folyó fizetési mérleg pedig átlagosan 3,1 százalékos pluszban volt 2016-2018 között.

A felminősítés harmadik oka a magas beruházási ráta, a beruházások 2018-ban a GDP 25,7 százalékát tették ki, jövőre 27,3 százalékot várnak. Magyarország a beruházások növekedése erőteljesen függ az uniós forrásoktól és a közvetlen külföldi befektetésektől - állapítja meg a Scope.

Nem minden teljesen rózsaszín persze. A minősítő megállapítja, hogy a 68 százalékos GDP-arányos államadósság is viszonylag magas, főleg a többi hasonló jövedelmű országgal összehasonlítva. A költségvetési konszolidációt az Orbán-kormány főként a magas gazdasági növekedés révén éri el, miközben a strukturális egyenleg továbbra is deficites (a GDP -2,6 százaléka 2019-ben). Ennek eredményeként az Európai Bizottság 2018-ban indított is egy úgynevezett jelentős eltérés eljárást Magyarország ellen, amely a strukturális költségek lefaragását javasolta.

Azért nem minden rózsaszín

A magyar kormány prognózisai is igencsak optimistának tűnnek, 2020-ra például 4 százalékos GDP-növekedést vártak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előrejelzése azonban már csak 3,3 százalékról szól. Az ÁKK is egyre drágábban refinansziroztatja az államadósságot lakossági papírokkal, ami növeli a kiadásokat.

A kis- és középvállalatok versenyképessége miatt is aggódik a Scope. A bérek és a termelékenység az exportra dolgozó ipari cégeknél párhuzamosan nő, de a belső piacra dolgozó kisvállalatok úgy voltak kénytelenek bért emelni, hogy nem nőtt a termelékenységük. A kormány ezt adó- és járulékcsökkentéssel igyekszik kompenzálni, hogy a kevésbé versenyképes cégek nyereségessége is megmaradjon.

A szabályozással kapcsolatos bizonytalanságok is aggasztják a hitelminősítőket, ideértve a versenyellenes közbeszerzési gyakorlatot, a nem hatékony igazságügyi és általános közigazgatási rendszereket, valamint a gyakori jogszabályi változásokat, beleértve a speciális, egyes szereplőket védő adókat és támogatásokat.