A lakossági index első negyedéves értéke 3,1 százalékpontosn csökkentést jelent a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva. A munkanélküliség várható alakulásával kapcsolatos várakozás 8 százalékponttal romlott, az ország jövő évi fejlődésére és az inflációra vonatkozó várakozások pedig 2-2 százalékponttal csökkentek. A magas reálbérnövekedés miatt a lakosság saját anyagi helyzetének megítélése romlott a legkevésbé a részmutatók közül. A válaszadók 41 százaléka optimista, és 26 százaléka pesszimista a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban. A lakosság 38 százaléka kis mértékű javulásra számít a következő évben, további 3 százalékuk úgy véli, egy év múlva sokkal jobb helyzetben lesz az ország, mint jelenleg. Enyhe romlást a lakosság 19 százaléka, jelentős mértékűt csupán 7 százaléka feltételez. A munkanélküliségi rátára vonatkozó becslések a lakossági vélemények határozott rosszabbodását, emellett a bizonytalanok számának csökkenését mutatják. A kérdezettek 39 százaléka számít a munkanélküliek számának kis mértékű, további 24 százalékuk pedig lényeges növekedésére. Lényegesen kevesebben - 16 százaléknyian - vannak azok, akik a munkanélküliek számának csökkenését várják. A lakosság 18 százaléka úgy véli, a következő évben nem történik érdemi változás a foglalkoztatásban. Összességében 32 pontos átlag adódik eredményül, ami a tavaly novemberi 40 pont után erőteljes romlást, a munkanélküliséggel kapcsolatos félelmek erősödését jelzi. A lakosság több mint kétharmada növekvő inflációra számít, s ezen belül 19 százalékuk az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű drágulást vélelmez. A háztartások egynegyede véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, az meg fog egyezni az elmúlt évivel. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 7 százalékuk gondol, de ők is csak enyhe javulásban reménykednek. A vélemények megoszlása az inflációs félelmek további erősödésére utal. Az anyagi helyzet kismértékű romlásához kapcsolódva valamelyest csökkent a lakosság megtakarítási hajlandósága. A hitelfelvételt tervezők aránya a magyar háztartásokra vetítve 19 százalék, ami valamivel kevesebb, mint az előző negyedévben.