Minél inkább használja fegyverként gázt Oroszország, annál inkább omlik össze az oroszok hatalma, amelyet a gáznak köszönhet, mert annál több beszállító fogja azt mondani, hogy „én ettől nem szeretnék vásárolni” – mondta el Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa a VálaszOnline podcastjében.

Az energiapiaci szakértő szerint elindulnak azok a fejlesztési projekt, amelyek lehetővé teszik majd, hogy kiváltsák az orosz szállítmányokat Európában. Mint Felsmann Balázs elmondta, főként a Közel-Kelet lehet ennek a nyertese, kifejezetten Katar, ahol földgáz van elég, cseppfolyósító üzemeknél van egyelőre csak kapacitáshiány. De szerinte az EU-t Norvégia, Algéria is elláthatja majd, továbbá vannak európai gáztalálatok is, például Romániában a Fekete-tengeren.

Azért is várható kapacitásbővítés Európában, mert 20-30 eurónál még azt mondták a gázkitermelés fejlesztésére, hogy több gázmezőn nem éri meg a upstream-projektek fejlesztése, most viszont rekordmagasságban vannak a gázárak, amelyeknél már ezek is profitot hozhatnak a magasabb kitermelési költségek dacára is – derült ki Felsmann Balázs helyzetértékeléséből.

Az EU-s gázmegtakarítási terv kapcsán arról beszélt a szakértő, hogy Oroszországból trendszerűen 150-160 milliárd köbméter földgázt vásárolt az EU eddig, miközben az Európai Bizottság által kért 15 százalékos, a teljes gázfelhasználásra vonatkozó fogyasztáscsökkentés 50-60 milliárd köbméter megspórolását jelentené. Vagyis jelentősen függetlenedhetne az orosz exporttól az államszövetség, mert annak egy részét már az amerikai, arab LNG-szállítmányok kiváltották – ismertette a szakértő. Az Európai Bizottság egyébként valószínű forgatókönyvnek tartja, hogy az oroszok teljesen leállítják a gázszállításokat.

A rezsicsökkentés csökkentése után itt a legdrágább a gáz

„Meglepő, hogy a rezsicsökkentésből kieső, 10 főnél többet foglalkozató vállalkozások számára meghirdetett ár alacsonyabb, mint a lakossággal – az átlagfogyasztás fölött – fizetendő 748 forint/köbméter. Ez most Európában a legmagasabb gázár – a berlini 550 forint körül van. Ez azért is meglepő, mert nincs rákészülési idő” – nyilatkozta az energetikai szakértő a podcastben arról, hogy augusztus 1-től jóval korlátozottabb a lakossági rezsicsökkentés.

Mint ismert, csak az átlagfogyasztásig lesz az eddigi kedvező hatósági ár. A küszöbérték a földgáznál 1729 köbméter/év, vagyis 144 köbméter/hónap, a villamos energiánál pedig 2523 kilowattóra évenként (kWh), ami 210 kWh havi fogyasztásnak felel meg. Az áram esetében 70,10 forint a limit feletti ár, a gáznál pedig 747 forint/köbmétert kell fizetni.

Nem tudok másra gondolni. Ha nem lenne ekkora baj, akkor nem kéthetes átfutással jött volna ki ez a szabályozás

– nyilatkozta Felsmann Balázs, aki szerint a költségvetésnél lehet szükség plusz forrásokra. (Arról lapunk részletesen írt, hogy a rezsicsökkentés csökkentése kevéssé hathat ki az energiabiztonságra, a büdzsé egyensúlyán javíthat.)

„Viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy az orosz gázról való leválásnak költségoldalon is nagyon komoly áldozatai vannak. Az új, alternatív megoldások nem fogják visszahozni a 20 eurós gázárat. Sokkal inkább egy 60 euró körüli gázár valószínű – ami persze a mostaninak a harmada” – mondta a jövőbeli kilátásokról. Jelezte, hogy ellátásbiztonsági oldalról csak egy telet kell kibírni, s reményeim szerint akkor sem lesz valódi krízis.”

Nem most indult a drágulás

Arra a tényre is kitért Felsmann Balázs, amelyet a Napi.hu-n már többször részletesen bemutattuk, hogy a mostani energiaválság, a hordozók árának emelkedése egyáltalán nem az ukrajnai háborúval indult meg, hanem már tavaly nyáron-ősszel. Ahogy arról írtunk, ebben egyrészt fontos szerepet játszott az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2021 második felében nyomást akart helyezni az EU-ra, hogy gyorsítsák fel az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetését és üzembehelyezését, ezért a Gazprom csökkentette a gázszállítmányait.

Másrészt Felsmann szerint 2021 nyarától kezdve „indult el egy olyan áremelkedés a piacokon, amiket akkor még sokkal inkább vezettünk vissza arra a Covid utáni felpattanásra, ami jellemezte a világgazdaságot. A Covid után újra elindult a termelés, megjelent egy markánsan megnövekedett ázsiai gázkereslet, elsődlegesen Kínából. Úgy tűnt, abban az ütemben, ahogy a világ gazdasága magára talál, egyszerűen nem tudnak újrazárkózni a gázkitermelő források, ez indította fölfelé a gázárakat.” Hangsúlyozta, hogy csak erre tett rá egy nagy lapáttal a háború, ami miatt már 170 euró fölötti árakat is láttunk a gáztőzsdéken.