Csák János kulturális és innovációs miniszter még nyáron jelentette be, hogy megszüntetik az egyetemeken, főiskolákon a nyelvvizsga-kötelezettséget, de az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a hallgatóik megszerezzék a szakképzettség gyakorlásához szükséges nyelvtudást. A vártál azonban jóval előbb módosították a felsőoktatási törvényt – és többek között törölték a diplomák kiadásának egyik jogszabályi feltételét, a nyelvvizsgát. Eddig ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.

A jövőben a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát – írja az Eduline. A döntés ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy a már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is – sőt több egyetem már most arról tájékoztatta hallgatóit, hogy azok is „felmentést” kapnak, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak.

Hatszor is bukott? Nem baj, tovább próbálkozhat!

A felsőoktatási törvényt egy másik ponton is módosították: eddig azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát egyoldalúan megszüntethették az egyetemek és főiskolák, akik hatszor megbuktak ugyanabból a tantárgyból. Ezt a passzust most törölték a jogszabályból, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag lehetetlen lesz kibukni a felsőoktatásból.  Persze a hallgatói jogviszonyt továbbra is el lehet majd veszíteni, de csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt (például ha valakinek fizetési hátraléka van, vagy állami ösztöndíjas félévei elfogytak, de önköltséges formában nem szeretne tanulni).

Rontott? Az ösztöndíj maradhat.

Az átsorolás szabályai is változtak, nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas helyet, mint eddig, a felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, pontosan milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. Az egyetemek többsége már tavaly ősszel nyilvánosságra hozta az új szabályzatot: a legtöbb helyen a korábbinál alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az állami ösztöndíjas helyet.

Az emelt szintű érettségire sem kell feltétlenül rágyúrni

Mármint az egyetemi-főiskolai. Csák János kulturális és innovációs miniszter júliusban jelentette be, hogy 2023-tól nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. Ősszel az egyetemek és főiskolák nyilvánosságra is hozták új felvételi szabályzatukat, amelyből gyorsan kiderült: a legtöbb szakhoz 2023-tól nem kell majd emelt érettségi, beérik a középszintű vizsgával is.

A minimum is törölve

2023-ban már központi minimumponthatár sem lesz – eddig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig 50 pontot kellett gyűjteniük. Aki ennél kevesebbet szerzett, sem fizetős, sem állami ösztöndíjas képzésre nem juthatott be. A végleges ponthatárok persze a legtöbb szakon ennél jóval magasabbak voltak.

Kamatstop a diákhitelen is

December elején jelentették be, hogy a kamatstopot 2023. január 1-jétől a szabad felhasználású diákhitelre is kiterjesztik. A diákhitel 1 korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ez júliustól 4,99 százalékra emelkedett. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint 2023-ban a kamatot több mint 10 százalékra kellene emelni, de a kamatstop miatt marad a 4,99 százalék. A döntés a diákhitel 2-t nem érinti, ez a típusú hallgatói kölcsön ugyanis eddig is kamatmentes volt. Ez egyébként is kötött felhasználású hitel, csak tandíjra lehet fordítani, a Diákhitel Központ egyenesen a felsőoktatási intézményeknek utalja.

Szintén újdonság, hogy azok a 30 alatti nők, akiknek a felsőoktatási tanulmányai idején vagy azok sikeres befejezését követő két éven belül gyermekük születik (vagy gyermeket fogadnak örökbe), a diákhitel-tartozásuk száz százalékának megfelelő összegű, vissza nem térítendő támogatást kapnak.

Pedagógus-béremeles, de nem mindenkinek

A 2022-es év egyik központi kérdése volt ez – nemcsak azért, mert a pedagógusok bére tényleg siralmas, bőven elmarad nemcsak a diplomások átlagbérétől, hanem más európai országok pedagógusainak fizetésétől - írja az Eduline. Az elszálló energiaárak és az infláció valóban halaszthatatlanná tette a jelentősebb béremelést, amelyet a kormány azonban az EU-s források megérkezéséhez kötött. Így aztán – ellentétben a szakszervezetek követeléseivel – 2023-ban is csak az ágazati szakmai pótlék mértéke emelkedik a közoktatásban: az alapbérüknek eddig 20 százalékét kapták meg pótlékként a pedagógusok, ezentúl 32 százalékát fogják.

A pályakezdők emellett számíthatnak még némi pluszpénzre – egész egyszerűen azért, mert az alapbérük nem éri el a 2023-as garantált bérminimumot, így azt ki kell egészíteni. A szakképzésben oktatók fizetése 15 százalékkal fog emelkedni 2023-ban – de két lépcsőben. Januártól 10 százalékos béremelés lesz, majd májustól (visszamenőleg) további 5 százalékkal lesz magasabb a fizetésük összege.