Magyarországon az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek 2011 és 2021 között, ezzel szemben az EU-átlag 4,9 százalékról 5 százalékra nőtt. A központi költségvetésben 10,3 százalékról 9,2 százalékra csökkentek az oktatási kiadások 2021-re – összegzi az adatokat az Európai Bizottság által készített Oktatási és Képzési Figyelő 2022-ben megjelent országjelentése.
2022-es 2023-as tanévben mintegy 99 192 fő jelentkezett a felsőoktatásba, vagyis 2689 fővel kevesebb, mint az előző évben, és 13 ezerrel kevesebb, mint három évvel korábban. A jelentkezők számának visszaesése a jelentés szerint összefügghet azzal, hogy 2020 óta szigorúbbak a felvételi kritériumok.
Most ezeken is enyhít az új felsőoktatási törvény, amelyre tavaly decemberben bólintottak rá a képviselők a parlamentben. A kormány egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez. Az egyetemi autonómia és felelősség további erősítése csak úgy képzelhető el, mondta Csák János innovációs és kulturális miniszter, ha az intézményeknek érdemi ráhatásuk van a hallgatók kiválasztására, felelősséget vállalnak a beiskolázásában, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásában és a minőségi, magyar munkaerőpiacnak megfelelő diplomás végzettség biztosításában. Ez ugyanakkor erősíti az egyéni hallgatói felelősséget is, mivel saját képzési pályájukra, intézményválasztásukra, tanulmányaikra nagyobb hatással bírnak.
A magyar hallgatók oktatók kutatók érdekeit megvédjük, őket sérelem nem érheti,
mondta a 23. alkalommal megrendezett Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás megnyitóján Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár.
Ma Magyarországon tizenegy egyetem van a világ élvonalában, a legjobb 5 százalékban vagyunk. A hallgatók és az oktatók csoportja egy 300 ezres közösséget jelent.
Idén a karriertervezés is fontos szerepet kap a szakkiállításon - mondta az államtitkár. Kiemelte: a diplomás pályakövetési rendszer adatai alapján a végzett diákok átlagosan 36 nap alatt helyezkednek el, és 80 százalékos bérelőnnyel rendelkeznek.
Év | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | ||
GDP-arányos költés (százalék) | 4,2 | 3,9 | 3,8 | 3,5 | ||
Forrás: KSH |
A jövőt illetően azt mondta, a cél az, hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, ami a világ 100 legjobbja között szerepel és legyen legalább 3 olyan egyetemünk, ami az Európai Unió top százas listájába is bebekerül.
Aki idén felvételizik, annak február 15-ig kell elküldeni a jelentkezését – mondta Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke. Az idei felvételi eljárásban nagyságrendileg 100 ezer fiatal fog a felsőoktatásba jelentkezni, akik diplomát szereznek predesztinálják a jövőjüket. Minden tudnivaló a felvi.hu-n fenn van.
Tavaly a felsőoktatás nappali képzésein 207 ezren tanultak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A hallgatók közel 92 százaléka - 190 ezren - alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben folyatnak tanulmányokat. Doktori fokozat megszerzéséért 9,6 ezren, felsőoktatási szakképzésben 7,3 ezren tanulnak. A korábbi évek tendenciáját követve 2022-ben is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma. Az összes munkarendet tekintve az idei tanévben közel 42 ezer külföldi hallgató tanul magyar felsőoktatási intézményekben - derül ki a KSH adataiból.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!