A felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket pénteken tették közzé, a diákok ennek ismeretében február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzési formára jelentkeznek.

Az alapképzésben teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el.

A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak.

Jogász szakon egységes, osztatlan képzésben 50-50 hallgató folytathat tanulmányokat teljes támogatással a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, míg ebben a formában jogi igazgatási területen - alapképzésben - Miskolcon, Pécsett és Szegeden lehet tanulni.

Keretszámok egyetemekre lebontva

Intézményekre lebontva a Budapesti Corvinus Egyetemen összesen 625 állami hely lesz, ebből az agrárképzésben 300, a gazdaságtudományok terén 75, az informatikai képzésben 100. Részösztöndíjjal 200-an tanulhatnak majd.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott - ebből a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet -, részben állami támogatással 2725-en folytathatnak tanulmányokat.

A Debreceni Egyetem keretszáma 2660, ebből az agrárképzés 150, a bölcsészet 250, a műszaki képzés 570, az orvosképzés 640, a természettudományok 550 helyet kaptak. Részösztöndíjjal 1350-en tanulhatnak, ebből 440-en természettudományos képzésekben.

Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből a bölcsészeknek 1050, az informatikának 4000, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott. A résztámogatás 1400 helynek jár, ebből az informatika 500, a természettudományok 900, a jogi képzés 50 helyet jelent.

A Miskolci Egyetem teljes kerete 1100, ebből 500 a műszaki, a részkeret 720 hallgató.

A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete szintén 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám, részösztöndíjjal 380-an tanulhatnak.

Az Óbudai Egyetemen 1940 teljes állami támogatású hallgató lesz, ebből 1620-an műszaki vonalon tanulhatnak, részösztöndíjjal 1970 diákot lehet felvenni, ebből 1550 a műszaki.

A Pécsi Tudományegyetem teljes állami kerete 2300, ebből 620 az orvosi, 340 az informatikus és 460 a természettudományos képzésben részt vevő hallgató, a részösztöndíjasok száma 1125 lesz.

A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással.

A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230 orvosi képzésben vehet részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. A részösztöndíjasok száma 1235.

DE: szakmailag elhamarkodott a keretszámok megállapítása

A Debreceni Egyetem (DE) oktatási rektorhelyettese szerint szakmailag nem támasztható alá az államilag támogatott felsőoktatási helyek keretszámának megállapítása, az sem a diákok érdekeit, sem a piaci igényeket nem szolgálja. Jávor András reméli, hogy csak átmeneti időszakra vonatkozik ez a keretszám-megállapítás.

Az egyetemi tanár azzal kapcsolatban, hogy a DE jogi kara egyetlen támogatott helyet sem kapott, az MTI-nek pénteken azt mondta: ezt semmi nem indokolta, nem tapasztaltak túlképzést, jogászaik iránt jelentős a fizetőképes kereslet. Eddig 40 és 70 közötti létszámmal indult a támogatott jogászképzés évente Debrecenben, s kétszer ennyien kezdték meg tanulmányaikat a költségtérítéses jogászképzésben.

Hasonló a helyzet az igazgatásszervező szakon: tavaly 138 helyük volt, az idén egy sem lesz, miközben gazdaságtudományi területen - a közgazdasági karon, illetve az agrárcentrum gazdálkodástudományi karán - a korábbi 200 helyett összesen 10 helyet kaptak a közgazdász alapképzésre - közölte a professzor.

Jávor András hozzátette: a bölcsészképzésben 401-ről 250-re, az agrárképzésben 224-ről 150-re csökkent a támogatott helyre felvehető diákok száma, miközben az informatikai és az orvosi karra a korábbi létszám csaknem kétszeresét vehetik fel.

A professzor úgy véli, ha ez a rendszer 2-3 évig érvényben marad, akkor súlyos károkat okoz, s oktatói munkahelyek megszűnését is eredményezheti. A Debreceni Egyetemen az osztatlan alapképzésre tavaly 4113 állami ösztöndíjas helyet kapott, az idén 3040-et, ez 26,1 százalékos csökkenést jelent. Az idén viszont további 1350 részösztöndíjas helyet kaptak, s ezzel összességében 6,7 százalékkal több támogatott helyre vehetnek fel diákokat - mondta a professzor.

BME: probléma lesz a gazdaságtudományi helyek számának csökkenése

A gazdaságtudományi karok hallgatói létszámának csökkenése a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) oktatási igazgatója szerint minden érintett intézménynek problémát jelent majd. Jobbágy Ákos erről pénteken beszélt az MTI-nek, miután közzétették a 2012-es felsőoktatási helyek keretszámát. A BME gazdaságtudományi karán tizedére csökken a hallgatói létszám; az államilag támogatott képzésbe harminc hallgatót vehetnek fel, a fennmaradó helyeket részköltséges formában hirdetik meg, önköltséges képzést pedig nem indítanak.

Jobbágy Ákos hangsúlyozta: "az államilag támogatott létszám idén húsz százalékkal csökken, de a részösztöndíjasokkal együtt minden jó tanulót, felvételizőt fel fogunk tudni venni". Közlése szerint a műszaki képzési terület a meghatározó az egyetemen, tavaly csaknem 2600 tanulót vettek fel államilag finanszírozott képzésbe, az idén 2200 hallgató részesül állami támogatásban, 2100 pedig részösztöndíjban.

Elmondása szerint hat kart érint a képzési területek keretszámának módosulása. Az informatikai szakokra tavaly mintegy 600 hallgatót vettek fel államilag finanszírozott helyre, az idén ez 400-ra csökkent; a részösztöndíjasok száma 550 lehet. A természettudományi területen a tavalyi keretszám nyolcvan százalékára vehetnek fel hallgatót; 90 államilag támogatott és 75 részösztöndíjas helyet hirdetnek meg. Ezek a kormányzat által kiemelt képzési területek.

"Attól, hogy ezek a létszámok megváltoznak, nem kellene, hogy az egyetemi tanárok, előadók létszáma is változzon. Ha az egyetem finanszírozását csökkentik, abban az esetben lesz szükség elbocsátásokra, de a keretszámok és a finanszírozás nem szükségszerűen kapcsolódnak össze" - hangsúlyozta Jobbágy Ákos.

Az ELTE-n nem látják a hatást

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vezetősége még nem látja pontosan, hogyan befolyásolja majd az alacsonyabb hallgatói létszám az intézmény működését. Borsodi Csaba oktatási rektorhelyettes az MTI-nek pénteken, miután közzétették a 2012-es felsőoktatási helyek keretszámát, azt mondta: "a költségvetés elkészítésekor fogjuk látni, hol mutatkozik hiány, s emiatt milyen intézkedésekre, átcsoportosításokra lesz szükség. Az előző években felvett létszámok jóval nagyobbak voltak, és a tanulmányikat korábban megkezdett hallgatókat továbbra is oktatni kell" - tette hozzá.

Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből a bölcsészeknek 1050, informatikára 400, pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott. A résztámogatás 1400 helynek jár, ebből az informatika 500, a természettudományok 900, a jogi képzés 50 helyet jelent. A természettudományi és az informatikai kar több hallgatót tud felvenni a részösztöndíjasokkal együtt, mint korábban.