Véleménye szerint jó hír, hogy a magyar makrogazdasági mutatók sokat javultak az utóbbi években. Nagyon alacsonyan jár az infláció - eközben azonban gyenge a belső kereslet, erős a deflációs környezet, valamint alacsony a magyar gazdaság növekedési potenciálja. A külső adósság fokozatosan leépül, az ország sérülékenysége csökken, ezért csökkenthető a devizatartalék - állapította meg Bebesy Dániel. (Az MNB november 10-i devizatenderén az előzetes megállapodásokban rögzített feltételeknek megfelelően a kereskedelmi bankok 7,83 milliárd eurónyi ajánlatot adtak be a jegybanki eszközökre, az MNB pedig az összes ajánlatot elfogadta.)
A magyar hozamszint historikus összehasonlításban soha nem látott alacsony szinten jár ugyan, azonban összehasonlítva - például a német tízéves állapapírok hozama 0,8 százalék körül jár- egyáltalán nem számít kirívónak - állapította meg a szakember. Emiatt további csökkenés lehetséges. Prognózisa szerint mivel a német papírokkal szembeni hozamkülönbözet 200 bázispont is volt 2007-ben, a magyar hozam a közeljövőben lemehet akár 3 százalék alá is a jelenlegi 3,6 százalék körüli szintről. A feltörekvő piacokon Magyarország azonban már nem számít magas kötvényhozamú országnak - hangzik a konklúzió.
Az MNB kamatpolitikája számára számos veszélyforrás látszik, a kamatot növelő és csökkentő irányból egyaránt:
- beindul az ECB állampapír-vásárlása
- a spanyol államadósság felfelé tart
- népszerűek a szélsőséges vagy euroszkeptikus pártok sok uniós országban - már a németeknél is
- Kína gazdaságának alakulása nem látható pontosan előre
- az USA-ban az esetlegesen gyorsuló bérinfláció miatt a Fed a szigorítás gyorsítására kényszerülhet
- a külföldiek magas aránya miatt valamekkora kivonulás lehet a Fed-kamatemelés elindulása után - ez a legnagyobb negatív kockázat az MNB számára.
Mit hoz a felminősítés?
A következő egy évre várt magyar felminősítés hatása már beárazódott a piacokon - mondta a Napi.hu kérdésére Bebesy. Azt is hozzátette azonban, hogy tudomása szerint néhány befektetési háznál a jelenlegi bóvli besorolás még korlátot jelent a magyar papírokkal kapcsolatban, így a befektetési ajánlás visszaszerzésének lehet némi látható hatása is.
Az USA száguld, Európa szenved
Nem az történt a világ tőkepiacain, mint amire 2013 végén számítottunk, ugyanis a kamatszint nem nőtt, hanem csökkent - állapította meg önkritikusan a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Jelentős a divergencia az eurózóna és az USA gazdasági folyamatai között, ennek az eredménye a dollár jelentős erősödése. Amíg az Egyesült Államokban a GDP már jóval meghaladta a válság előtti szintet, az eurózóna még mindig nem érte azt el. A munkanélküliség pedig magas szinten ragadt be az öreg kontinensen, az Újvilágban viszont a korábban vártnál is gyorsabban csökken.
Várakozása szerint az USA - egyfajta zárt gazdaságként - ki tudja küszöbölni a globális gazdaság lassulását, de ugyanezt az inflációnál nem képes elérni, a dezinflációs hatás az USA-t is érinti. Az EU-ban már a középtávú inflációs várakozások is az ECB 2 százalékos célja alatt van, várhatóan öt év múlva is csak 1,5 százalék körül lesz a pénzromlás.
A Fed számára nehéz ügy a kamatemelés megkezdése: a jelenlegi piaci várakozásak szerint 2015 nyarán-őszén kezdődhet a folyamat. Nagy kérdés azonban, hogy a Fed a kamatemeléssel el tud-e szakadni a világ többi részétől. A jegybank kommunikációjából az is látszik, hogy a történelmi nagy hibát - tanulva a harmincas évekbeli USA és a 2007-es Japán rossz példájából - el akarják kerülni és nem akarnak túl korán szigorítani - fogalmazott Bebesy.