2021 novemberében indult el az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép nevű citizen science projektje, melyben a szakemberek a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit gyűjtik.

Az online adatbeküldő felületen keresztül bárki megoszthatja tapasztalatait a kutatókkal, akik nem csupán az előfordulási helyekről, hanem a hódok tevékenységéről, annak hatásairól és a lakosság véleményéről is szeretnének információkat kapni - közölte az ELKH.

A vízpartot járó kirándulók, helyi lakosok, terepen dolgozó szakemberek, valamint a konfliktushelyzetek érintettjei eddig több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel a HódTérképre. A megfigyelések bejelentéséhez a helyjelző megadására, az észlelést dokumentáló fotók feltöltésére és egy rövid kérdéssor megválaszolására van szükség.

Az eurázsiai hód egy ökoszisztémamérnök-faj, amely tevékenységével nagymértékben képes átalakítani saját élőhelyét, miközben hatással van a természetre, más állat- és növényfajokra, továbbá a helyi emberek életére. A hód a 19. század közepén kipusztult a Kárpát-medencéből, és az intenzív vadászat hatására világállománya is drasztikusan lecsökkent. Európa-szerte visszatelepítési programok indultak, a magyarországi 1996 és 2008 között zajlott. Az 1990-es években azonban a faj természetes visszatelepülése is elkezdődött a szomszédos Ausztria és Horvátország irányából. A hód nyugat-magyarországi elterjedése során a spontán folyamat jelentősége valószínűleg felülmúlta a visszatelepítésekét. A hazai állomány nagysága Czabán Dávid, a Magyar Természettudományi Múzeum és Juhász Erika, az ÖK munkatársának becslése szerint 2020-ban elérte a 10–11 ezer példányt.

A kutatók jelenleg a Körösök vízrendszerén végeznek terepi állományfelmérést a Közcélú Monitorozási Program keretében. 2021-ben a Körösök 107 folyamkilométer hosszú szakaszán 58 hódcsalád jelenlétére következtettek, az idén pedig további 100 kilométer felmérését tervezik.

A hód territoriális állat, az állománysűrűség növekedését elsősorban a populáció önszabályozása korlátozza. A nagy folyók mentén már országszerte megfigyelhető az élőhelyek telítődése, és a kisebb vízfolyások mentén szintén tapasztalható a faj gyors terjedése - írják a kutatók.

Terepi kutatásaink során intenzíven vizsgáljuk a hódra jellemző szelektív rágás és gátépítés ökológiai hatásait is. A HódTérkép projekt keretében hozzánk érkező lakossági észlelések, helyi tapasztalatok jelentősen segítik a munkánkat, szélesítik látókörünket

– mondta el Juhász Erika, az ÖK kutatója, a HódTérkép koordinátora, hozzátéve, hogy abban bíznak, kutatásaik és a közösségi monitorozás egyaránt hozzájárulhatnak a faj jobb megismeréséhez és a hazai állománnyal kapcsolatos átgondolt, tudományosan megalapozott tervezéshez.

A hód a gátépítéssel képes számottevően javítani a környező területek vízmegtartását, mérsékelve a klímaváltozás negatív következményeit. Olykor többhektáros vizesélőhelyeket hozhat létre, amelyek védett fajok számára szolgálnak szaporodó- és táplálkozóhelyként, így gazdag biodiverzitást tartanak fenn.

Mit okoz a hódrágás?

A gátépítéshez hasonlóan a hódrágás ökológiai hatásai is összetettek, természetvédelmi szempontból azonban nem tekinthetők egyoldalúan pozitívnak vagy negatívnak. Az ember és a hód között pedig a gátépítés, a rágás, sőt a faj üregásási tevékenysége kapcsán is konfliktusok alakulhatnak ki, ezek többletfeladatokat és anyagi hátrányt jelenthetnek az érintettek számára. A hódok vízmegtartást segítő tevékenységéből ugyanakkor nemcsak a természet, hanem a mezőgazdaság, így a helyi közösség is profitálhat - hangsúlyozzák a kutatók.

A HódTérkép projekt keretében az adatok kezelése kizárólag tudományos céllal történik. Az adatgyűjtő felület regisztráció után, egyelőre csak számítógépről használható, de várhatóan még az idén elérhető lesz a mobiltelefonra optimalizált változat - áll a közleményben.