Az Európai Unió a 2008-as pénzügyi válság óta tervezi, hogy megszünteti az adókijátszást és az adókikerülést segítő tagállami kiskapukat. Sok cég ugyanis úgy csökkentette szinte nullára a terheit, hogy kihasználta a különböző országok kínálta mentességeket. Az adott államban arra hivatkozott, hogy egy másik országban keletkezett bevétele, vagyis ott adózik azután. Az unió becslése szerint évente 50-70 milliárd euró adóbevételtől esnek el a tagországok központi költségvetései a kreatív adóalap-csökkentő gyakorlat miatt.

Az unió az OECD-vel közösen e lehetőség megszüntetésére hirdette meg az adóügyi automatikus információcsere programját. Az eurózóna pénzügyminiszterei 2017. februárban egyeztek meg arról, hogy bezárják a jogi kiskapukat. Az új szabályozás 2020-ban lép életbe, de néhány ország 2022-ig kaphat haladékot. A változtatás nemcsak a valutaunió tagjaira, és az EU-ra vonatkozik, hanem a világ 92 országából várnak adóügyi információmegosztást. Ötven már ratifikálta az egyezményt.

Kapcsolódó

A módosításokról szóló magyar tervezetet pénteken tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amelyből látszik, hogy melyek lesznek a fő változások. Eszerint az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes lesz az a multinacionális vállalatcsoport, amelynek 2015 januárjától bármely pénzügyi évben összevont (konszolidált) bevétele nem éri el a 750 millió eurót (232,5 milliárd forintot).

Az összeghatárról multilaterális megállapodással döntöttek a csatlakozó országok. Az egyezmények értelmében a limitet átvivő vállalatcsoportok éves adatait automatikusan megosztják egymással a különböző államok adóhatóságai. Így ismert lesz számukra, hogy a tömörülésekben hány munkavállaló van, mekkora volt a bevételük, az általuk megtérített nyereségadó mértéke, a globális jövedelemallokáció.

Ezek alapján az adóhatóságok fel tudják mérni a saját költségvetésüket megillető közteher nagyságát. De átfogóbb ismeretekkel dönthetnek a szokásos piaci ár megállapításakor, az adóalap-csökkentésről, megismerhetik a profitátcsoportosítással kapcsolatos kockázatokat. De az adóhatóságok arra is következtethetnek, hogy mely multinacionális cégcsoportoknál érdemes vizsgálatokat folytatni.

Nem mindig az anyacég nyilatkozik

A multinacionális cégek viszont nyilatkozhatnak arról, hogy melyik csoporttagjuk adja le az egész vállalathalmaz bevallását. Ez nem feltétlenül az anyavállalat, lehet valamelyik kirendeltség is, ha azt jelölik ki. Azonban, amely ezt a feladatot ellátja, annak a csoport valamennyi tagjának adózási és bevételi adatait le kell hogy adja, erről az adott tagállam adóhatóságát - Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt - értesítenie kell.

Az adatszolgáltatásra kötelezett multinacionális vállalatcsoportnak minden évben következetesen ugyanazokat az adatforrásokat kell használnia a nyomtatvány kitöltéséhez. Az adatszolgáltatásra kötelezett vállalatcsoport megválaszthatja, hogy a konszolidációjára irányuló jelentési adatbázisaiból, az egyes szervezetek törvényben és jogszabályban előírt pénzügyi kimutatásaiból, vagy belső vezetőségi beszámolókból származó adatokat használ.

Fel kell sorolniuk az összes olyan államot, illetve területet, amelyben a csoport tagjai jelen vannak és adóilletőségüket. Azt is fel kell tüntetniük, ha autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező területen - mint például az Egyesült Királysághoz tartozó Jersey- vagy Man-szigeteken - is van a cégcsoportnak tagja. Amennyiben egy csoporttag több államban, illetve területen is rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetés helye szerinti államban, illetve területen kell teljesíteni az adatszolgáltatást.

Nagy többletbevétel várható

A tervezethez csatolt hatástanulmány egyelőre még megbecsülni sem merte, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek az adóelkerülés nehezítésének. Csak annyit tisztáztak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) várhatóan növekednek majd a kiadásai az új rendszerben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont decemberben, a tervezet kidolgozásának kezdetén azt közölte, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek és a transzferárakra vonatkozó ellenőrzések eredményesek. Csak 2015-ben 850 ellenőrzés fejeződött be, ezek 89 százaléka tárt fel hiányosságot, a revízió eredménye 40 milliárd forint nettó adókülönbözet volt. Így a jövőben a transzferárakkal trükközők nemcsak a hatékony ellenőrzéssel, hanem azzal is számolhatnak, hogy a megállapodásnak köszönhetően naprakész és pontos adatai lesznek a multicégek minden egyes leányvállalatáról a NAV-nak.