Az NVB-hez Nemény András, az MSZP alelnöke nyújtotta be az összeférhetetlenségi indítványt, szerinte ugyanis Patyi András kormány alá rendelt szervezetekben végez munkát. Beadványában azt kezdeményezte, hogy a testület mondja ki: Patyi András NVB-tagsága - így elnöksége - összeférhetetlen azzal, hogy egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, az Államreform Bizottság elnöke, továbbá a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnöke.

Az NVB szeptember 16-ai ülésén megállapította, hogy a beadványozó semmilyen konkrétumot nem szolgáltatott állítására vonatkozóan annak bizonyítékaként, hogy az egyetemi rektori és a bizottsági elnöki pozíciók miért lennének összeférhetetlenek a választási bizottság választott tagságával. Az NVB ezek alapján megállapította, hogy Patyi András tagsága a testületben nem összeférhetetlen más tisztségeivel.

A választási bizottság határozata azonban nem vált jogerőssé, mert a beadványozó bírósági felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A bíróság szeptember 20-án meghozott, az internetes oldalára pénteken feltöltött végzésében helybenhagyta az NVB határozatát.

Bizonyítékot kellett volna benyújtania Neménynek

A Kúria a rendelkezésére álló iratanyag alapján azt állapította meg, hogy az indítványozó nem bizonyította indítványát, és bizonyítottság hiányában az összeférhetetlenség nem volt megállapítható.

Pénteken több másik NVB-döntés felülvizsgálatáról is nyilvánosságra hozta végzését a Kúria, ezek többnyire helybehagyták a választási bizottság határozatait.

Ki rendelte a politikai hirdetést a kormánylapban?

Részben megváltoztatták azonban az NVB egyik határozatát, amelyben azt állapította meg a bizottság: nem volt jogsértő, hogy a Magyar Idők című napilapban a kormány politikai hirdetése nem tartalmazott impresszumot. Az NVB szeptember 12-ei határozatában azt mondta ki, hogy a sérelmezett hirdetés megfelel a jogszabályi előírásoknak, felismerhető és egyértelműen megkülönböztethető más médiatartalmaktól, fel van tüntetve, hogy fizetett politikai hirdetés. A bizottság arra is kitért, hogy impresszumot kizárólag sajtótermék és kiadvány esetében ír elő a jogszabály, nincs olyan törvényi rendelkezés, amely fizetett politikai hirdetésre kötelezővé tenné az impresszum alkalmazását.

Az NVB határozata azonban nem emelkedett jogerőre, mert az ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyet a Kúria szeptember 20-án bírált el és részben megváltoztatta az NVB határozatát.

A Kúria ugyanis a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a kifogás által érintett fizetett politikai hirdetések jobb alsó sarkában lévő szövegek, amelyek a megrendelő személyére vonatkoznának, nem, illetve csak kis részükben olvashatók.

Jogsértő volt a kormányhirdetés

Ezek kapcsán kizárólag arra utaló adat észlelhető, hogy a fizetett politikai hirdetéseknek lehet megrendelőjük, mivel az egyiken az a szó, hogy "Készült (...)" ha halványan, alig olvashatóan is, de látható, a másikon pedig a zöld színben lévő elmosódott fehérnek tűnő szín azt sejteti, hogy ott feltehetően megrendelőre utaló szöveg szerepelhet - érvelt a Kúria.

A bíróság szerint nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz. Mindez nem egyeztethető össze a népszavazás tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéssel sem a bíróság szerint.

A testület ezért részben megváltoztatta az NVB határozatát és megállapította, hogy a kormánynak a Magyar Időkben megjelent szeptember 6-ai hirdetései sértik a választás tisztaságára, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet.

A Kúria végzései jogerősek.