Fordulat történt a Fertő tó beépítésének jó ideje húzódó ügyében: a bíróság végül arra kötelezte a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatalt, hogy vonja vissza a beruházás környezetvédelmi működési engedélyét, illetve indítson új eljárási folyamatot – közölte a Greenpeace.

A ismert környezetvédő szervezet a helyi tiltakozó civileket tömörítő Fertő tó Barátai Egyesülettel közösen még január végén indított pert, mert az illetékes kormányhivatal 2022 karácsonya előtt meghosszabbította a korábban már felfüggesztett Fertő tavi beruházás engedélyét.

A Greenpeace és a Fertő tó Barátai Egyesület rendkívül fontos sikernek könyvelte el a friss bírósági győzelmet, mert a végső cél továbbra is változatlan: a kormány alapjaiban gondolja újra a Fertő tóhoz tervezett több milliárdos nagyságrendű gigaberuházás terveit, és amennyiben építkezik is, egy jóval szerényebb, kisebb léptékű, környezetkímélő turisztikai fejlesztést végezzen. Mindezt annak érdekében, hogy ne sérüljön a Fertő tó értékes élővilága.

Nagyon örülünk a sikernek, ami visszaadta a hitünket abban, hogy működik a hazai igazságszolgáltatás. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a Fertő partján csak egy helyi igényeket kielégítő, szelíd turizmust biztosító fejlesztést végezzenek úgy, hogy a terület európai szempontból is kiemelkedő élővilága ne sérüljön. Ha sikerül elérni, hogy a projektet ebben a szellemben tervezzék újra, akkor bízhatunk a természet csodálatos öngyógyító képességében, hogy visszafoglalja a korábban elpusztított élőhelyeket

– értékelte a legutóbbi bírósági döntést Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse.

Még annál is nagyobb területet építettek volna be a Fertőn

A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület tagjai legutóbb akkor fordultak a Győri Törvényszékhez, amikor a tudomásukra jutott, hogy az illetékes kormányhivatal tavaly december 21-én, még a téli szünet előtt váratlanul, és a civil szervezetek által megfogalmazott kritikák ellenére kiadta a Fertő tavi turisztikai beruházás környezetvédelmi működési engedélyét, amellyel a környezetvédők szerint hazai és nemzetközi jogszabályokat is megsértett. Az engedély hosszabbításának több érdekessége is volt a Greenpeace szerint. Csak egy ezek közül, hogy a 2022 nyarán felfüggesztett beruházás gazdája tavaly év végéig az állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. volt, amely a megszűnése előtti utolsó pillanatban kezdeményezte a Fertő tavi projekt környezetvédelmi működési engedélyének kiadását, hogy ha úgy alakul, akkor folytatni lehessen az építkezést. Villámgyorsan meg is kapta azt, amely ráadásul még közel ötven százalékkal nagyobb területre vonatkozott, mint a korábbiak. A megszűnő állami cég jogutódja a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium lett, így ez a tárca felelős a további lépésekért.

Felbecsülhetetlen értékű természeti ritkaság

A Fertő tavat és természeti környezetét az UNESCO még 2001-ben vette föl a világörökségek előkelő listájára. Azon túl, hogy a tavat az osztrák és a magyar határ mindkét oldalán nemzeti park övezi, a táj a felvételt népi építészetével, műemlékeivel, régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki.

A kormány még 2016-ban irányzott elő közel 8 milliárd forintot a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték, hogy megvalósítsák a hatalmas állami beruházást.

A beruházás irányítására 2017-ben létre is hozták az állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t. Az eredeti tervek alapján új strandot, vizes játszóteret, szállodát, parkolót, kempinget, éttermet és kikötőt szerettek volna építeni. A beruházás ellen több tucat civil szervezet tiltakozott a kiemelt jelentőségű természeti értékek védelmében, majd 2021 tavaszán a Greenpeace bírósághoz is fordult a beruházást lehetővé tévő környezetvédelmi engedély visszavonása érdekében. Hamarosan az Európai Bizottság is nemtetszését fejezte ki és figyelmeztette a magyar államot.

Sopron látképe, háttérben a Fertő tó
Sopron látképe, háttérben a Fertő tó
Kép: MTI Fotó, MTVA/Bizományosi: Baranyai Balázs

Kun Zoltán, a Fertő tó Barátai Egyesület titkára 2021 februárjában arról számolt be, hogy a helyiek és a természetvédők tiltakozása ellenére a kormány nagyszabású idegenforgalmi beruházása a Fertő tó soproni szakasza mentén a megvalósítás fázisába lépett. Az akkori tervezet szerint a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Fertőtáj UNESCO Világörökségi terület magterületén belül, mintegy 60 hektáron fedett sportkomplexum, apartmanházak, látogatóközpont, motel, kemping, 80 gépjárművet befogadó parkoló, több ezer hajó részére kikötő 100 szobás 4 csillagos szálloda épül közpénzből.

Közel két évvel ezelőtt a helyi civil értesülések alapján már 30 milliárd forintot költött volna a Fertő tavi gigaberuházásra az állam, akik akkor többek között azt is számon kérték, hogy változatlanul miért nem tudható: ki lesz a megvalósuló turisztikai komplexum leendő üzemeltetője. A Fertő tó Barátai Egyesület anno szintén erősen kifogásolta, hogy amennyiben a beruházás során az államot képviselő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. lenne a leendő üzemeltető, az  nonprofit jellegénél fogva erősen versenytorzító hatással bírna.

2021 nyarán járunk, amikor a Greenpeace jelzésére a Ramsari Egyezmény nemzetközi főtitkára is ellenőrzésbe kezd a Fertő tavi gigaberuházással kapcsolatban, és részletes adatokat kér a kormánynál, ahogy a magyarországi titkárságnál is kezdeményezi: vizsgálják felül a beruházásról két évvel ezelőtt alkotott véleményüket, amely szerint a beruházás nem okoz majd jelentős változást a Fertő tavi ökoszisztémában. (A Ramsari Egyezmény célja a vizes élőhelyek és azok élővilágának megóvása, továbbá az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása.)

A kormány szerint nincs itt semmi látnivaló

Nagy István agrárminiszter szerint a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a természet védelmének és a környezet tiszteletének, azok pedig, akik a beruházás leállításán és ellehetetlenítésén dolgoznak idegen érdekeket képviselnek. A Miniszterelnökség pedig azt állította: a beruházás az összes hazai és nemzetközi jogszabály által előírt engedéllyel rendelkezik.

A Greenpeace ismét perre ment

Majd egy évvel később újabb mérföldkőhöz ért a történet, amikor 2022 júliusában leállt a Fertő tavi gigaprojekt. Erre azok után került sor, hogy megjelent a kormányrendelet az állami beruházásokról, amelyeket az orosz–ukrán háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében felfüggesztettek. Ebbe a körbe kerültek be a Fertő part magasépítészeti munkálatai. Így a Fertő tónál folyamatban lévő mélyépítési munkák befejeződtek, a beruházás további részeit pedig a részben a tervek felülvizsgálata miatt határozatlan időre felfüggesztették.

A civilek akkor ismét reményüknek adtak hangot, és a Fertő tó Barátai Egyesület elnöke, Major Gyula arról beszélt: bíznak benne, hogy amennyiben átszabja a kormány a Fertő tavi terveket, őket is meghallgatják, és a szakemberekkel együtt lehetőségük lesz konstruktív ellenzőként támogatni az új terveket, mert érveik szerint szükség van strandra és kikötőkre, csak nem épp tájidegen stílusban és környezetszennyező jelleggel. Ugyanakkor Major Gyula azt is hozzátette:

a beruházás már elindult szakasza már így is maradandó károkat okozott, ezeket a területeket rehabilitálni kell.

Vagyis a környezetpusztítónak kikiáltott Fertő tavi építkezés leállt, ugyanakkor nem örökre, hiszen ezt követően a megyei kormányhivatal ismét engedélyt adott a luxusberuházásra, melyet ráadásul közel 50 százalékkal nagyobb területen engedélyeztek, mint korábban. A Greenpeace erre újabb pert indított a Fertő tó védelmében, mert úgy vélték, újabb ezer sebből vérző engedélyt adott ki a Fertő tavi állami óriásberuházásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. A zöld szervezet a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól. Mint ma már tudjuk: sikerrel.

„Értelmetlen pusztítás, ami jelenleg a Fertő tavon zajlik”

Greenpeace azért küzd jó ideje a Fertő beépítése ellen, mert állásfoglalásuk alapján „a Fertő tó kiemelt jelentőségű nemzeti és nemzetközi kincsünk, Ausztriával közös nemzeti parkunk, amelyet a magyar állam közpénzből finanszírozott óriásberuházással tesz tönkre. 60 hektáros területet szakítottak ki és taroltak le egy olyan hazai és nemzetközi jogszabályok által védett, értékes vizes élőhelyből, amely állat- és növényfajok ezreinek adott otthont és madarak százezreinek biztosított táplálkozó-, fészkelő- és vándorlásuk során pihenőterületet. Egész országunk drámaian szárazodik. Ezrével tűnnek el hazánk kisebb-nagyobb tavai, folyóvizeink harmada kiszáradóban van. És nemcsak a globális felmelegedés sújtja országunkat, hanem az élővilág egyre gyorsuló pusztulása is. Egy ilyen válságos helyzetben a döntéshozók, a kormány legfontosabb feladata az kellene, hogy legyen, hogy mindent megtesz a még megmaradt vizes élőhelyek védelmében, sőt, megpróbálja a már tönkrement területeket is újraéleszteni. Mindezek tükrében még felháborítóbb önzés, végiggondolatlan, értelmetlen pusztítás az, ami jelenleg a Fertő tavon zajlik. Megdöbbentő az is, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi tudósok, természetvédelmi szervezetek tiltakozását semmibe véve, folytatják az eleve gazdasági kudarcra is ítélt beruházást. Hiszen a Fertő tó is egyre erősebben szárad, és már most is, de később különösen alkalmatlanná válik arra, hogy vitorlások százait fogadja, illetve az oda épülő szálloda és a beruházás egyéb elemeihez köthető óriási forgalmat kielégítse” – sorolja érveit a Greenpeace.