Meglehetősen tudatosan tervez előre de a kényelemre is igényt tart a Z-generáció, derül ki a Schönherz Iskolaszövetkezet (SI) által készített 1200 fős kutatásból. Ugyan a Schönherz elsősorban az IT és a műszaki szektorba közvetít diákokat, idei első negyedéves felmérésük az ország összes felsőoktatási hallgatóját érintette. 

A diákmunkások meglehetősen reális anyagi elvárásokkal keresnek munkát, de egyre tudatosabbak a majdani önéletrajzuk összeállításában is, hiszen 81 százalékuk már az egyetem alatt is olyan munkát vállalna, ami összefügg tanulmányaival. Az így előretervezők 40 százalékánál nem is opció a szakmán kívüli elhelyezkedés.

Tudatos beárazás

Ebből az is következik, hogy a fiatalok közel egyharmada a jobban fizető szakmai tudást igénylő munkát keres. A korábbi felmérésekből kiderült, hogy a 25 éves korig járó személyi jövedelemadó mentesség miatt, ezeknél nem ritka a 2000 forintos órabér meghaladása, amire jól ráéreztek a fiatalok, hiszen viszonylag kis százalékuk aki alább adná.

A bérminimumhoz közeli 1150-1500 forintos kategóriáért mindössze 21 százalékuk vállalna szakmai munkát, a legnagyobb tömböt képező 46 százalékuk 1600-2000 forint között, további 17 százalékuk pedig 2100-2500 körüli órabérért képzeli el a szakterületén való alkalmazást.

Ezzel szemben, ha valamilyen adminisztratív vagy hagyományosnak mondható (vendéglátás, hostesskedés) képesítést nem igénylő munkáról van szó, a fiatalok jóval engedékenyebbek, és 55-60 százalékuk az 1300-1400 forintos átlagár körül is elvállalná azt. Mindössze 25-30 százalékuk az, aki itt is elvárná a 1600-2000 forintos bérezést.

Kényelmi szempontok

Ezen felül van egy szűkebb, 10 százalék körüli réteg aki attól függetlenül, hogy szakmai, adminisztrációs, vagy hagyományos munkára alkalmaznák, azt csak 2600 forintos órabér felett vállalná, a válaszadók 2 százaléka még 4000 ezer forintnál is többet várna el. Ezt a réteget erősíthetik azok is, akik vállalnának fizikai munkát, ugyanis a SI elnöke szerint ennek sokan "túlságosan megkérnék az árát."

A felmérés szerint egyébként nincsenek nagyon komoly extra elvárások azzal kapcsolatban, hogy mit biztosítson a munkaadó. A fiatalok mintegy 25-25 százaléka szeretne valamilyen cafeteriát vagy továbbképzési lehetőséget, de legtöbbjüknek fontosabb a munkába való bejutási idő.

Míg 54 százalékuk hajlandó erre akár egy órát is rászánni, 40 százalékuk fél óránál nem ingázna többet, pedig a korlátlan home office lehetőség egyáltalán nem elvárás. Legtöbbük fele-fele arányban maradna otthon és járna be irodába, ennek költségtérítését pedig csak 13 százalékuk várná el.

Saját lábra állna a fiatal

A viszonylag egyszerű elvárások mellett, komoly célkitűzésekkel vágnak bele a munkába. Kapcsolati tőkéjét 43 százalékuk szeretné így kiépíteni, 47 százalékuk pedig a "nagybetűs élethez" igyekszik alaptőkét teremteni. Ez utóbbival komoly fedésben van annak a 61 százaléknak a száma, akik az önfenntartást érdekében is vállalnak/vállalnának diákmunkát.

A két adat arra utalhat, hogy legtöbbük fokozatos önállósodásra számít, különösen a Baross által hozzáfűzött adat szerint, miszerint bár a kitöltők nagy része elsősorban azért vállal munkát, hogy saját lábra állhasson, a kutatásból az is kiderült, hogy a Z-generáció 64 százaléka elvárja a szülői támogatást az egyetemi évek alatt.