A Margón kívül című könyv szerint a fiatalok közel fele úgy véli, az elmúlt tíz évben romlott az életszínvonal, illetve rengetegen közülük a kilátástalanságot tartják a legfőbb problémának - derül ki az Excenter Kutatóközpont kiadványából. A 24.hu által elemzett kötet azokat a szempontokat gyűjtötte össze, amelyek kimaradtak a nemrég nyilvánosságra hozott Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című, 500 oldalas dokumentumból.

Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet - írta a 24.hu. A lemorzsolódás markánsabban jelentkezik az érettségit nem adó szakképző iskolában (2016 óta szakközépiskola), mint az érettségit adó szakgimnáziumokban és gimnáziumokban.

Kapcsolódó

Érdekes eredmények születtek, amikor az édesapa iskolai végzettsége szerint vizsgálták, hogy a fiatalok milyen típusú iskolában, képzésben tanulnak. Azok a gyerekek, akiknek az édesapja legfeljebb 8 osztályt végzett, elsősorban szakmunkásképzőben, szakiskolában tanulnak, magasabb oktatási szintekre csak ritkán jutnak el. A diplomás szülők gyermekei pedig felülreprezentáltak a felsőoktatásban, és a szakképzésben nagyon ritkán tűnnek fel.

A fiatalok bizonytalanok a munkaerőpiaci kilátásaik tekintetében, lehetőségeiket pedig sokkal rosszabbul ítélik meg annál, mint amennyire az a KSH adataiból látszik. Beszédes mutató, hogy a fiatalok 45 százaléka úgy véli, az elmúlt tíz évben romlott az emberek életszínvonala, 36 százalék szerint nem változott, 19 százalék szerint pedig javult. A fiatalok szubjektív anyagi helyzete is sokat elárul a 15 és 29 év közöttiek helyzetéről: a fiataloknak mindössze a 7 százaléka sorolta magát a teljesen gondtalanul élők körébe, a rendszeres nélkülözések és anyagi gondok között élők aránya 11 százalék. A legnagyobb csoportot azok a fiatalok alkotják, akik úgy vélik, ha beosztják, jól ki tudnak jönni a jövedelmükből, családjuk pedig ezen a téren könnyebben boldogul.

De a fiatalok harmadát teszi ki az a tábor, amelynek tagjai számára a szigorúan beosztott anyagiak mellett is nehézkesen megy egy-egy hónap átvészelése. Tízből négy-öt fiatal családjának rendszeres nehézséget jelent egyensúlyozni a bevételek és kiadások között, közülük pedig minden negyedik (a teljes minta 11 százaléka) esetben komoly gond a szerény jövedelem beosztása és a nélkülözés - írta a 24.hu.

Így nem véletlen, hogy 2016-ban - a négy évvel korábbi arányt is jóval meghaladva - a fiatalok legégetőbb problémaként a kilátástalanságot nevezték meg. Emellett az is látható, hogy az olyan problémák, mint az anyagi nehézségek és a szegénység is egyre nagyobb arányban fogalmazódnak meg ifjúsági problématípusként. A kilátástalanság elsősorban a dél-alföldi, valamint a nyugat- és dél-dunántúli régiókban jelent meg problémaként. A közép-dunántúli fiatalok pozitívabbak, az országos átlagnál 9 százalékkal kevesebben említették ezt problémaként.