Az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal – nyilatkozta Káel Csaba az Origónak. 

Azok a szakemberek, akik például Ridley Scottal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak

– fogalmazott az idei évet értékelő filmügyi kormánybiztos.

Újraforgatott történelem – sok pénzből

Káel Csaba a járványhelyzetből kovácsolt pozitívumnak tartja, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében támogatja az NFI fóti filmgyártó bázisának felújítását, korszerűsítését és négy új stúdióval való bővítését. Azt mondja, ez minőségi ugrást jelent a hazai filmiparnak, hiszen már ott van több díszletváros, amiben különböző korokat lehet forgatni.

Egyébként ősszel fejeződött be a Rákay Philip nevéhez fűződő mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, ami március 15. eseményeit dolgozza fel. A történelmi filmeket illetően még mindig nagy az adósságuk - tette hozzá - ilyenek például a régmúltunk néhány fontos történése, sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is.

Külön kiemelte a Blokád című filmet is amit „el kell mesélni vagy újra kell értelmezni” amelyben „bátran beszélnek” az akkor születőben lévő demokrácia első komoly konfliktusáról. Kitérve a film fogadtatására  megjegyezte: az, hogy a Blokád teljesíti a küldetését, abban is tetten érhető, hogy vitákat indított és nagyon jó nézettséget ért el. 

Van egy kérdés azóta is a levegőben, hogy kié volt a rendszerváltás erre a szerepre nagyon sokan bejelentkeztek - mondja a kormánybiztos. Ez a film szerinte nem akarja megválaszolni ezt a kérdést, nem próbált pálcát törni, hanem igyekezett visszahozni azt az élményt, ami a kezdődő demokráciának az első krízise. Göncz Árpád résztvevője volt a folyamatnak, ez az értelmezés így mutatja meg őt – teszi hozzá.

Akik közelebb álltak Göncz Árpádhoz, azok másképp látják. Nagyon fontos, hogy a filmek felvessenek kérdéseket, amelyekre a nézőknek kell válaszolniuk, nem a film alkotóinak

Káel Csaba szerint a vígjátékok után ez volt a legnézettebb magyar film az elmúlt évben a hazai mozikban. „Hozzá voltunk szokva a százezer feletti nézőszámokhoz, de tudomásul kell venni, hogy a járvány megváltoztatta a moziba járást: a forgalmazási eredmények egész Európában nagyot estek.”

A magyar állam 22 milliárd forintot adott két szuperprodukcióra

A valaha volt legdrágább magyar filmek: a Hunyadi tévésorozat és a Most vagy soha! Petőfi-film. A Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából kiderül, hogy a Hunyadihoz a magyar állam 15,7 milliárd forint, a Petőfihez 6,8 milliárd forint közvetlen és közvetett támogatást biztosított, az eddig közzétett adatok szerint.

Megemlítette Káel Csaba az interjúban, hogy a mozik száma brutálisan csökkent az elmúlt tíz évben, és szinte a plázamozik maradtak csak életben. „Magyarország nagyobb része nem, vagy csak óriási vállalás árán tud eljutni moziba.”

A 2022-es év pozitív szaldós - legalábbis a filmiparnak

Nagyon sikeres évet zártak – mondja Káel Csaba – idén is csúcsot dönt a ágazati bevétel:

a regisztrált összköltés meghaladja a 250 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés a tavalyihoz képest. Ne feledjük, hogy ez főként devizabevétel, ami nemzetgazdasági nézetből is jól látható

Szólt Káel Csaba az elsőfilmesek támogatásáról is, kiemelve az idén bemutatott Magasságok és mélységek című alkotást, Csoma Sándor rendezését, amely a hegymászó Erőss Zsolt feleségének drámáját dolgozza fel. „Szeretnénk az elsőfilmeseknek segíteni a továbbiakban is. Nagy eredménynek tartom, hogy kezdetben 67 millió volt, és most már 120 millió forint a felső határa a gyártási támogatásnak a játékfilmek esetében.”