Az emberek életében a pénz fontos szerepet tölt be, a pénzügyi döntések mögött pedig gyakran nemcsak racionális, hanem lélektani tényezők állnak.
A Financiológus rovat olvasói levelekre épül, és szándéka szerint olyan embereknek segít, akik széles értelemben véve valamilyen pénzügyi problémával néznek szembe.
Olvasónk írta:
Tisztelt Financiologus!
A férjemmel 2016-ban vettük fel a csokot (családi otthonteremtési kedvezmény), használt lakás vásárlás céljából (2 gyerek, 8 éven belül). Emellett igénybe vettük a csokhoz kínált, államilag támogatott lakáshitelt a K&H Banknál.
Sajnos egy baleset következtében férjem 90 százalékban fogyatékossá vált. A csok-szerződés szerint ilyen esetben van lehetőség a méltányosságra. Pontosabban a bank szerint nincs, a kormányhivatal szerint van. Azonban az eljárást elindítani nem tudom, egymásra mutogat a két fél.
Mi ilyen esetben a teendő?
Továbbá nagy problémánk, hogy a lakásból is szeretnénk kiköltözni, mivel a jelenlegi nem alkalmas egy mozgáskorlátozott személy ellátására, azonban a csok miatt 10 évig benne kellene laknunk.
Köszönöm, ha tudnak segítséget nyújtani.
Kata
A Financiológus válasza:
Kedves Kata!
Nagyon sajnálom, ami önökkel történt. A jogszabályok valóban adnak lehetőséget arra, hogy méltányosságot kérjenek ilyen esetben. A K&H Bankkal felvettem a kapcsolatot, az ő válaszuk alapján a kölcsönfelvétel pontos időpontja és a vonatkozó kormányrendelet szabja meg, mi a teendő. Kérem, nézzék át, az önök esetében melyik kormányrendelet az, amelyik alapján megkapták a támogatást.
A K&H azokra a csok-ügyletekre gyakorolhat méltányosságot, amelyeknek a kérelem benyújtása 2016.02.10 előtti és a 256/2011 (XII.6) kormányrendelet szerint szerződött ügyletről van szó. Ha a 16/2016 (II.10), vagy a 17/2016(II.10) szerint szerződött ügylettel kapcsolatban érdeklődnek az ügyfelek, azokat a K&H az illetékes kormányhivatalhoz irányítja, mert a rendelet szerint ők jogosultak méltányosság gyakorlására, hatósági jogkörük alapján.
Ha önök a 256/2011 (XII.6) korm. rendelet szerint szerződtek (2016.02.10-ei benyújtásig), akkor a K&H-hoz kell benyújtani a megfelelő nyomtatványt, amely alapján méltányosságra jogosultak. A rendelet szerint a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni, ha a vállalt gyermek azért nem születik meg, mert
- a házastársak egyike elhunyt,
- a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták,
- a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy
- a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet alapján bizonyos meghatározott betegségekben szenved.
Ilyen esetben a hitelintézethez kell benyújtani a kérelmet, de fontos kikötés, hogy az igazolást még a a vállalási időszak lejáratát megelőzően kell benyújtani. Ez az egyszerűbb eset, így lekerülhet a csok miatti elidegenítési tilalom az ingatlanról.
Ha viszont önök 2016.02.11-én, vagy azt követően nyújtották be a kérelmüket a K&H Bank felé, a családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó szerződésére, akkor használt lakás vásárlása esetében alkalmazandó 17/2016 (II.10) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak. Ebben az esetben a méltányossági eljárást a kormányhivatalnál lehet kezdeményezni, és sajnos évekig várhatnak, mire lezárul a procedúra.
Az újabb jogszabály ugyanis szigorúbb az előzőnél olyan értelemben, hogy alapvetően csak részletfizetést vagy pedig a kamatok elengedését teszi lehetővé méltányossági szempontok alapján, de a gyerekvállalást nem tekinti teljesítettnek, és ezért magát a tartozást sem feltétlenül engedi el. A kormányhivatal méltányossági eljárás keretében részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
A kormányhivatal engedélyezhet méltányosságból legfeljebb 5 éves halasztást, és elengedheti a kamatokat is, ha a vállalt gyermek azért nem születik meg, mert a fiatal házaspár egyik tagja elhunyt, vagy a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták. Szintén lehet kedvezményt kérni, ha a gyermek a várandósság 24. betöltött hetét megelőzően halva születik, vagy pedig két vállalt gyermek esetében az első súlyos betegen, fogyatékossággal született, a pontos eseteket az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet tartalmazza.
Akkor is lehet kérni kedvezményt, ha a házaspár meddő, és a meddőségi kezelések ellenére sem sikerült a gyerekvállalás, illetve ha egészségügyi okokból nem javasolják a szülőknek a gyerekvállalást akár a feleség, akár a férj betegsége miatt.
Tehát első körben a kamatok elengedését, részletfizetést, és legfeljebb ötéves halasztást kérhetnek a megelőlegezett csok visszafizetésére. Ha a halasztás lejárt, akkor a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen elengedheti, ha a támogatott személy életében neki fel nem róható okból nem várható olyan változás, amely a - halasztott - fizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi. Itt is vannak azokban határidők, az igazolásokat a kormányhivatalban a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltét követő 90. napig lehet benyújtani.
Ha önöknél ez a második eset áll fenn, akkor sajnos, a vonatkozó kormányrendelet alapján még évekig várhatnak arra, hogy a méltányossági eljárások lezáruljanak, és az elidegenítési tilalom lekerüljön az ingatlanról. Ha muszáj költözniük, azt javaslom, kérjék a kormányhivataltól az elérhető kedvezményeket, például a kamatfizetés alóli mentességet, és fizessék vissza a támogatást, az értékesített ingatlan árából pedig próbáljanak meg vásárolni egy akadálymentes lakást.