Ahhoz, hogy jövőre teljesüljön a jegybank inflációs célkitűzése, a kormánynak a bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékára kell mérsékelnie az államháztartás hiányát, a versenyszektorban pedig 3 százalék körül kell tartani a bruttó bérnövekedés ütemét - jelentette ki a monetáris tanács tegnapi ülése után Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. László Csaba pénzügyminiszter hétfőn újra megerősítette, hogy a PM kitart a 4,5 százalékos hiányterv mellett, az elmúlt hetek nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy a versenyszektorban a kormányzat 3,0 százaléknál magasabb - 4,5 százalékos - bérdinamikát is elfogadhatónak tart. A jegybank szakértői még nem számolták ki a 4,5 százalékos bérnövekedés makrogazdasági hatásait, ám úgy tűnik, hogy az inflációs cél eléréséhez három százalék körüli növelésre lesz szükség - fogalmazott Járai, aki szerint az MNB a minél alacsonyabb, annál jobb elvéhez tartja magát a bérdinamika esetében. A piaci elemzők pesszimistábbak a gazdaságpolitika irányítóinál, véleményük szerint ugyanis a makropálya sarokszámainak teljesülése esetén is nagy az esély az inflációs célsávból való kicsúszásra. Szeptemberben dinamikus volt a piaci szolgáltatások áremelkedése, ez főként a bérnövekedés számlájára írható és nem sok jóval kecsegtet - vélekedett Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki 2003 végére 5,4 százalékos inflációt vár. A gazdaságpolitika irányítói egyetértettek a brüsszeli bizottság országjelentésének következtetéseivel, a több témában is megkritizált PM pedig a bírálatok jogosságát is elismerte. Az MNB örül annak, hogy a jegybank által folytatott monetáris politikát a bizottság megerősítette, és az euró 2007-ben várható bevezetéséig nem is kíván változtatni a jelenleg is követett monetáris politikán - mondta Járai. A pénzügyminiszter szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy az országjelentés a költségvetési hiány túlzott mértékére figyelmeztetett, és jogosnak tartja a teljesítményektől elszakadó jövedelempolitikára vonatkozó uniós kritikákat is. AZ MNB szakértői szerint a forint reálfelértékelődése nem akadályozta az export növekedését, és nem eredményezte a magyar gazdaság külső versenyképességének romlását. Ezt támasztja alá az is, hogy EU importjának egyre nagyobb részét adják a magyar exportőrök, és az idei első félévben a magyar kivitel 7,4 százalékkal magasabb dinamikát mutatott a 15 tagállam import-bővülésénél - vélekedett Járai. A kivitel növekedése nem a magyar gazdaság versenyképességét mutatja, mert nem az a kérdés, hogy az exportőr el tudja-e adni a terméket a külpiacon, hanem az, hogy érdemes-e Magyarországon exportra termelni - vélekedett Barcza, aki mindemellett nincs meggyőződve a felértékelődés káros hatásairól. Magyarországon ugyan alacsony a beruházási dinamika, de nem világos, hogy ez a forint felértékelődésének vagy pedig a világgazdasági konjunktúra késlekedésének számlájára írható-e. Egyértelmű következtetések levonásával érdemes megvárni a külpiacok növekedésének beindulását - mondta az elemző. A kormányhoz hasonlóan a jegybank is bízik abban, hogy az ír választópolgárok ezúttal nem utasítják el az EU bővítését intézményi szinten lehetővé tevő nizzai szerződést. Járai szerint a nem győzelme sem járna túl nagy megrázkódtatással a pénzügyi piacokon, bár növelné a Magyarország EU- és EMU-tagságával kapcsolatos bizonytalanságot. Ha az írek nem fogadják el a szerződést, úgy Magyarországon még hangsúlyosabban kell képviselni az antiinflációs politikát - hangsúlyozta Járai -, ez pedig kamatemelést is jelenthet.