Az Európai Bizottság a múlt héten mutatta be a Fit for 55 nevű klímaváltozási csomagját arról, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenjen az Európai Unió károsanyag-kibocsátása. Az államszövetség az energiaszektor, a nehézipar, a vegyipar és a légiközlekedés után a közúti közlekedésre és a lakóépületek károsanyag-kibocsátására – azaz fűtésére – is kiterjesztené kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS). A változtatás célja, hogy a következő évtizedekben a jelentősen szennyező tevékenységeket piaci mechanizmus alapján lehessen visszaszorítani. 

A javaslatot a legtöbb tagállam és az Európai Parlament is támogatja, sőt merészebb vállalásokkal egészítette ki: eredetileg az 1990-es szinthez mérten 40 százalékkal szorították volna vissza az emissziót. Magyarország eddig jól járt azzal, hogy akkor még létezett a magyar nehézipar, majd az szinte teljesen eltűnt, a ténylegesnél magasabb küszöb vonatkozott hazánkra. Az elmúlt években kényelmesen meg lehetett felelni a kvótáknak, viszont az ambiciózus terv már kihat arra is, hogy az átlagos háztartásoknak mennyit kell fizetni az energiáért (üzemanyagtól az áramon át a gázig), mert a kibocsátási díjak bekerülnek a fogyasztói árakba is. 

Kapcsolódó

Az, hogy a kvótáknak milyen hatása lesz az egyes háztartásokra, nagyban függ az egyéni körülményektől: mennyit vezetnek autót, mivel és mennyit fűtenek, mekkora a havi jövedelmük, és ebből mennyit költenek rezsire - jelezte Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának igazgatója a tervek kapcsán. Szerinte viszont a rezsicsökkentés utáni magyar árak esetében is van beavatkozása a kormánynak megfelelő szakpolitikák alkalmazásával, hogy a lakosság ne nagyon drága fogyasztói árakkal találkozzon.

A magyarok fizetnek, csak működjön

Mivel ez az emberek pénztárcájába vágó program, az elmúlt években pedig hivatkozási alap volt a kormány részéről a rezsicsökkentés, adja magát a kérdés, hogy a magyarok mennyire tartanak a drágulástól. A Napi.hu és a Pulzus Kutató legfrissebb, a felnőtt lakosságra reprezentatív kutatása szerint elsöprő többség, 51 százalék fogadna el valamilyen drágulást a klímaváltozás elleni harcban, 29 százalék egy fillérrel sem hajlandó többet költeni a rezsire, míg a magyarok 20 százaléka szerint a zöldenergiának olcsóbbnak is kellene lennie.

Eközben viszont a támogatók 34 százaléka akár 10 százalékkal is többet fizetne, 12 százaléknak még 30 százalékos áremelkedés is beleférne. 30-50 százalékos, illetve ennél is nagyobb drágulást 2 és 1 százalék vállalna a célért.

Kép: Pulzus

A lakosságon belül igazán nagy különbség nincs a férfiak és a nők között: előbbi csoport 32 százaléka nem fizetne többet, 18 százalékuk akarna olcsóbb energiaárakat az átmenet miatt, míg a nőknél csak 26 százalék nem vállalná a drágulást, de 24 százalékuk várna el csökkenő szinteket. A nők 38 százalékának viszont a 10 százalékos drágulás megfelelne, közben a férfiak 15 százaléka egy 10-30 százalékos emelkedéssel is kibékülne.

Kép: Pulzus

Életkor alapján viszont erős különbségek látszódnak: a fiatalok (18-39 évesek) 40 százaléka fizetne 10 százalékkal többet a rezsiért, és csak 20 százalékuk utasítja el a drágulást, 17 százalékuknak pedig a 10-30 százalékos áremelés is belefér a klímaváltozás elleni harcban. Közben a nyugdíjas korúak 36 százaléka nem hajlandó többet fizetni az áramért és gázért, csak 31 százalékuk fogadna el egy 10 százalékos rezsidrágulást.

A középkorúak negyede mondja azt, hogy legyen olcsóbb az energia, ha már az megújuló forrásból származik, 31 százalékuk semmivel nem, 29 százalékuk viszont 10 százalékkal többet is bevállalna a környezetért.

Kép: Pulzus

Ugyanígy nagyobb a megosztottság az iskolázottság szerint felosztva a társadalmat: a felsőfokú végzettséggel bírók 43 százaléka lenne kész akár 10 százalékkal magasabb rezsidíjakat fizetni, míg 18 százalékuk nem hajlandó elfogadni a drágulást, és mindössze 14 százalékuk várná el, hogy az átmenettel olcsóbb legyen az energia. Nincs ilyen markáns különbség az alap- és a középfokú végzettségűek között: 33-26 százalékuk nem fogadná el a drágulást, 32-32 százalékuk egyezne ki 10 százalékos rezsidíjemeléssel. 

Kép: Pulzus

Szakadékszerű különbségek vannak, ha azt nézzük, hogy a különböző településtípusokon mi a közvélekedés: a budapestieknek például csak 21 százaléka nem hajlandó egy fillérrel is többet fizetni a lakossági energiáért, míg 41 százalékuknak megfelelne a 10 százalékos drágulás is, 2 százalékuk pedig bármennyivel többet költene a zöldfordulatra. Eközben a községekben élők is nyitottak az átmenetre: 29 százalékuk nem vállalna be semmilyen drágulást, 39 százalékuk viszont 10 százalékot is.

Kép: Pulzus

De a megyeszékhelyeken élőknél már 35 százalék nem akar drágulást, 31 százalék vállalna egy enyhe drágulást, 10 százalék egy 10-30 százalékost is. Közülük 19 százalék várná el, hogy a zöldenergia legyen olcsóbb, mint a rezsicsökkentett ár, de náluk 3 százalék bármennyi pluszköltséget vállalna a sikeres klímaharcért. A vidéki városok lakóinál 28 százalék akarna alacsonyabb rezsit és csak 27 százalékuk fizetne 10 százalékkal többet.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.