A kutatók számításai szerint szembetűnő az eltérés a településtípusok között: amíg Budapesten 276 ezer forint (+17 százalék), addig a városokban 204 ezret (+16 százalék), a falvakban pedig 178 ezret (+15 százalék) tett ki ez az érték (a megyei jogú városokban azonban csak 10 százalékot). Ennek azonban részben az összetételhatás az oka, mivel a munkajövedelmet bevallók száma 131 ezerrel kevesebb volt.
Lesújtó adat, hogy 2020-ban (ekkor a minimálbér nettója 107 ezer forint volt) a települések 12 százalékán (375 település) 120 ezer forint alatt, a települések 31 százalékában 120–160 ezer forint között, 38 százalékában pedig 161–200 ezer forint között volt a nettó kereset.
Így tehát a települések 87 százalékán volt az országos átlag alatt, s csupán 4 százalékán (119 település) volt 240 ezer forint felett a havi nettó átlagkereset. A nagyon alacsony jövedelmű települések ilyen nagy száma rávilágít arra, hogy Magyarországon igen nagy kiterjedésű területek vannak leszakadóban. A legmagasabb keresetűek a II. és a XII. kerületben, Telkin és Nagykovácsiban laktak - írták a GKI kutatói.
| Településtípus | Munkavállalók száma (fő) | Havi nettó átlagkereset (ezer Ft) | Éves változás (%) |
| Budapest | 690 792 | 276 | +17 |
| Megyei jogú város | 808 699 | 225 | +10 |
| Város | 1 368 702 | 204 | +16 |
| Község | 1 261 714 | 178 | +15 |
| Ismeretlen | 77 533 | 158 | +1 |
| Összesen | 4 218 443 | 211 | 15 |
| Forrás: NAV adatai alapján GKI-számítás | |||
A fővárosban (276 ezer forint), Pest (231 ezer) és Győr-Moson-Sopron (225 ezer) megyékben átlag feletti volt a keresetek szintje, míg jóval átlag alatti Szabolcs-Szatmár-Bereg (163 ezer), Békés (173 ezer), illetve Nógrád (175 ezer forint) megyékben. Ugyanakkor a keresetek változása 2019-hez képest közel azonos arányú volt, vagyis legalább a különbségek nem nőttek jelentősen.