Idén szeptemberben Magyarországon a bruttó átlagkereset 360,7 ezer forint volt, 11,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Így 2019. január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 359,9 ezer, a nettó átlagkereset 239,3 ezer forint volt, mindkettő 10,8 százalékkal nőtt az előző évinél - jelentette a KSH.

2019. szeptemberben:

Kapcsolódó

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 360,7 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368,3 ezer forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239,9 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 247,3 ezer forint volt.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 11,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 11,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

2019. január-szeptemberben:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél - 359,9 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 369,9 ezerforint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239,3 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 246,7 ezer forint volt.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
  • A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (657,1 ezer forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt a legalacsonyabb (236,5 ezer forint).
  • A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 393,6 ezer, míg a nőknél 327,7 ezer forintot ért el, ez a férfiaknál 11,5, a nőknél 10 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
  • A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 277,4 ezer, a 25-54 évesek esetében 375,2 ezer, míg az 54 év felettieknél 354,2 ezer forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,6, 11,1, illetve 10,6 százalékvolt az előző év azonos időszakához képest.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 337,200 forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben.
  • A reálkereset 7,3 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,3 százalékos növekedése mellett.

Az előző hónaphoz képest gyorsult a bérdinamika - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. A legjelentősebb változás a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén látszik, itt nőtt legerőteljesebben a bérdinamika. Mindkét szektorban átlag feletti a keresetek emelkedése.

A munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket, amelyben várhatóan jövőre sem lesz jelentősebb törés. A legfontosabb kérdés 2020-ra, hogy megegyezés születik-e a 10 százalékos minimálbér-emelésről, valamint hogy elindul-e egy újabb bérfelzárkóztatási hullám a közszférában, amelyre elsősorban az oktatásban lenne nagy szükség. Mindezek megvalósulásával jövőre is két számjegyű maradhat a bérnövekedés. Persze könnyen lehet, hogy az adócsökkentések révén a bruttó helyett a nettó bérek növekednek majd jelentősebben. Akárhogy is, a bérek várható jelentős emelkedése továbbra erőteljesen segíti majd a gazdaság növekedését - tette hozzá az elemző.

Idén 10,7 százalék lehet az éves növekedés a bruttó bérekben, a reálbér növekedése így meghaladja majd a 7 százalékot, 2020-ben pedig 9 százalék jöhet, ami 5,5 százalék feletti reálbérdinamikát jelent - mondta Horváth András, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz az utóbbi 2 évben. A termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén.