Óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. A KSH a kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként hónapról hónapra közli, mennyivel növekedett az átlagbér: a legutóbbi adatszolgáltatás szerint az idei év első hat hónapjában ennek összege már havi bruttó 324 ezer forint volt - írja összefoglalójában a Népszava..

A munkavállalók zöme azonban egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírjain, ezért a MASZSZ kikérte a Pénzügyminisztériumtól a valósághoz közelebbi bérhelyzetet mutató mediánbér kiszámításához szükséges adatokat. A mediánbért úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb bér azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit.

Persze nem mindenhol van ez így, csak ott, ahol nagyok az adott munkaerőpiacon belül a bérkülönbségek. Márpedig Magyarországon nagyok: nem csak az Európai Unió átlagához képest, de még a Visegrádi országokban tapasztaltakhoz képest is - idézi a lap Kiss Ambrust, a Policy Agenda vezetőjét.

A magyar dolgozók kétharmada, azaz több mint 3 millió dolgozó fizetése egyáltalán nem éri el a bruttó 324 ezer forintot. Vagyis 100 dolgozóból 70 nem keresi meg a KSH által havonta közölt átlagbért. Sőt, a munkavállalók fele - több, mint 2 millió dolgozó - bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.

A béregyenlőtlenség ráadásul egyre nő Magyarországon, hiszen az átlagbér és a mediánbér aránya 2014 óta 76 százalékról 74 százalékra csökkent. Márpedig minél távolabb esik egymástól a két érték, annál nagyobbak a bérkülönbségek az adott munkaerőpiacon. Összehasonlításul: az Európai Unióban a mediánbér stabilan az átlagbér 84 százalékát teszi ki. Németországban 89 százalék az arány, a skandináv országokban 90-98 százalék, de még Csehországban és Szlovákiában is 85, illetve 83 százalék.

Ha egészségesen fejlődik a bérstruktúra, akkor nincsenek ilyen kiugró különbségek - idézi a Népszava Kiss Ambrust. Hogy hazánkban mégis ez a helyzet, annak szerinte az az oka, hogy Európa összeszerelő üzemévé váltunk. Miközben például Svédországban erős kollektív szerződésekkel emelték a béreket és erős szakképzéssel kiszorították az alacsony hozzáadott értékű munkákat, addig hazánkat elárasztották a kevés hozzáadott értéket igénylő, alacsonyan fizetett állások.

Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer pedig konzerválja a jelenlegi bérkülönbségeket, hiszen nincs újraelosztás, ami kompenzálná azokat. A társadalom harmada, mintegy 3,3 millió ember él jelenleg a létminimum alatt: jövedelme nem éri el azt a szintet - havi 90 450 forintot.

A KSH egyébként változtatni szándékozik a kereseti statisztikák számítási metódusán. Kérdés, hogyan magyarázza majd meg a kormányzat az új számítási módszertan miatt jövőre borítékolhatóan csökkenő átlagbér adatokat.

Képünk forrása: Shutterstock