Kiszámoltuk, mennyit nőhet a fizetés 2019-ben és 2020-ban, ha megvalósul a kormány régi álma

Évek óta rendre előkerül az egy számjegyű személyi jövedelemadó (szja) ötlete. Orbán Viktor miniszterelnök például már 2013-ban többször is beszélt róla távlati célként, megemlítve, hogy a kilencszázalékos szja-kulcshoz akkor még nem volt elég erős a magyar gazdaság.

Az egyik, szintén 2013-as beszédében a miniszterelnök azt mondta, hogy 4-6 százalékos gazdasági növekedés kell ehhez az szja-szinthez. Majd 2013 végén már úgy nyilatkozott, hogy a jövedelemadó alapvetően rossz dolog, ezért "nullaszázalékos" szja-kulcsot szeretne - ám ennek nincs realitása.

Pár napja pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vette elő az adócsökkentést: a 330 pontos versenyképességi programjának egyik javaslata az egy számjegyű szja bevezetése, ezzel valósítható meg a jegybank szerint ugyanis a bérek fenntartható emelése, ráadásul ez a lépés a lakossági megtakarításokra is kedvező hatással lenne.

Irány a kilenc százalék

Jelenleg az egykulcsos szja mértéke 15 százalék, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018-ban pedig a bruttó átlagkereset mintegy 330 ezer forint volt. Az szja és a többi elvonás után - kedvezmények nélkül - nettóban ez 220 ezer forintot jelentett. Csak az szja havonta mintegy 50 ezer forintos tétel.

A Buksza becslésében azt nézte meg, hogy a 9 százalékos szja esetleges 2020-as vagy 2021-es bevezetése mit jelentene a mostani fizetésekhez képest - minden egyéb paramétert és a kedvezményeket figyelmen kívül hagyva.

• Az idén várhatóan 360-361 ezer forintra ugrik a bruttó átlagfizetés, 2020-ban pedig a kormányzati prognózis alapján már 390 ezer forinttal lehet számolni. A nettó fizetés a 9 százalékos szja 2020-as bevezetését feltételezve 280 ezer forint felett lenne.

• Ha pedig 2021-ben jönne az egy számjegyű szja az a várt béremelésekkel együtt több mint 300 ezer forintos nettót jelentene.

• Amennyiben 2022-ben vezetnék be, akkor pedig 330 ezer forintos átlag nettót eredményezhet a 9 százalékos szja.

Magas az adóék, sok az elvonás

A jegybanki szakértők többek között az uniós összevetésben is magas adóékkel indokolják az egy számjegyű szja bevezetését. Az adóék leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy egy-egy alkalmazott után fizetendő adó és az államnak fizetendő járulék a bér mekkora részét teszi, vagyis az látszik belőle, hogy a teljes munkaerőköltségből mennyi marad a dolgozóknál.

Önmagában az, hogy magas ez az arány vagy éppen alacsony, nem hordoz információt, más számokkal is össze kell hasonlítani. Magyarországon ugyanis kifejezetten sok feladatot lát el az állam, az oktatástól kezdve az egészségügyön át a bürokratikus rendszer fenntartásáig. A kérdés az, hogy milyen a visszaosztás, vagy mekkorák az átlagos fizetések.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) rendszeresen készít nemzetközi rangsort a különböző országokban érvényes adóék alapján. A tavalyelőtt publikált OECD-felmérés szerint Magyarországon egy átlagos, család nélküli munkavállaló a bérköltségének 48,2 százalékát kell kifizesse az államnak adóban, vagyis a munkájához kötődő kiadások közel 52 százalékát kapja meg.

A magyarnál magasabb adóék csak Belgiumban és Németországban volt az OECD-elemzés szerint, a régiós országok alacsonyabb mutatóval rendelkeztek. A kiadványból ugyanakkor az is kiderült, hogy a gyermeket nevelő családoknál jóval kedvezőbb a helyzet: azok a családok ahol a szülők házasok és legalább két gyermekük van, csak a keresetük 33,7 százalékát adják oda az államnak. Ez ugyan jóval magasabb arány, mint az OECD-átlag 26,6 százalék, de így csak a 11. legmagasabb érték volt a tavalyelőtti statisztika szerint.