Tavaly majdnem félmillió fizetési meghagyást bocsátottak ki, a behajtani kívánt tartozások összege pedig többnyire néhány ezer és tízmillió forint között mozgott. A fizetési meghagyással kapcsolatban sokféle információ megtalálható az interneten, amelyek arról részletesen tájékoztatást is adnak, hogy mit kell tenni, ha nem tartjuk jogosnak a követelést, nevezetesen ellent kell mondani a fizetési meghagyásban (fmh) megadott határidőn belül és így az ügy perré alakul. Egyvalamit viszont nem érdemes taktikául választani: hogy a fejünket a homokba dugjuk, mert annak könnyen végrehajtás lehet a vége.

Arról viszont kevésbé lehet olvasni, hogy ha valaki ki szeretné fizetni a tartozást, mert vagy annyira alacsony az összeg, hogy sem ügyvédet nem éri meg fogadni miatta, sem pedig bíróságra járni érte (az más kérdés, hogy ekkora összegekre miért kell kiadni/kiadatni fizetési meghagyást), vagy mert egyébként is elismeri a tartozást. Azt gondolnánk, hogy ez egyértelmű helyzet, pedig azért itt van néhány olyan elem, amelyre érdemes odafigyelni.

Kapcsolódó

Cikkünk ötletét egy olyan eset adta, ahol a kedvezményezett (azaz a fizetési meghagyással pénzt behajtani kívánó) jogi képviselője a kötelezett (akitől a pénzt követelték) azon kérésére, hogy az átutalni kívánt végösszeget pontosan jelölje meg, a késedelmi kamat rossz kalkulációja miatt több mint kétezer forinttal többet jelölt meg, amelyet azután korrigált, hogy a kötelezett átutalta azt. Amikor a kötelezett kérte a többlet visszautalását egy olyan válasszal vágott vissza a jogi képviselő, hogy természetesen visszautalják, de egyébként a fizetési meghagyás szerinte "világosan tartalmazta" a vele szemben fennálló követelést, ezért szerinte "elsősorban" a kötelezett felelőssége lett volna kiszámolni a tartozás pontos összegét (így a késedelmi kamatot is).

A jogi képviselő válasza azért érdekes, mert a fizetési meghagyás nem tartalmazza pontosan a kamat összegét, így az azon szereplő követelt végösszeg sem a pontos összeget jelöli. (A késedelmi kamat összegére vonatkozó kérdések netes fórumokon is előkerülnek, amiből arra lehet következtetni, hogy nem mindenkinek annyira egyértelmű, hogy hogyan is kell meghatározni ezt az értéket, és mint alább látni fogjuk, nem is biztos, hogy ez olyan egyszerű és egyértelmű egy átlag állampolgár számára - a szerk.)

A kamat általában nem fix összegként van feltüntetve, mert az a fizetés napjáig folyamatosan nő

- írta a Napi.hu kérdésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

A kamat mértéke ráadásul attól függ, hogy kikötöttek-e a felek egy konkrét összeget a közöttük létrejövő szerződésben, vagy sem. Amennyiben nem, akkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai lépnek életbe, miszerint a pénztartozás után - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár - mondta Fekete Klaudia, a D.A.S. Jogszerviz szakértője a Napi.hu kérdésére. Pénztartozásnál a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás kamatmentes volt. Ez fontos szabály, ugyanis késedelmi kamat fizetésére késedelembe esés esetén a kötelezett akkor is köteles, ha egyébként a tartozása kamatmentes volt - emelte ki Fekete Klaudia. (A követelés végösszege a közjegyzői eljárási díjjal is emelkedik, amennyiben jogos a követelés és jogerőre emelkedik, vagy perré alakul az eljárás, de elveszíti a kötelezett, akkor azt is meg kell fizetnie. Ezek ugyanis az úgynevezett egyéb járulékos költségek.)

Lehet-e hamis egy fmh?

A fizetési meghagyásokkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy azok elindításához semmiféle igazoló irat vagy dokumentum nem kell, elegendő egy űrlap kitöltése. Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3 százaléka, minimum ötezer forint, illetve annyiszor ezer forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300 ezer forint. A közjegyző a fizetési meghagyási kérelmet a kibocsátást megelőzően kizárólag formailag vizsgálja, azaz, hogy az tartalmazza-e a törvény által kötelezően előírt információkat. Vagyis ilyenkor nem vizsgálják, hogy a követelés megalapozott vagy jogszerű-e, ez már a bíróság dolga lenne. Ennek ellenére a D.A.S. Jogszerviz szakértője szerint ez alapvetően nem adhat visszaélésre okot, mert amennyiben a fizetési meghagyás szerinti kötelezett ellentmondással él határidőn belül, akkor perré alakul az eljárás, amelyben a fizetési meghagyás kibocsátását kérő jogosultnak bizonyítania kell a követelése megalapozottságát, amelyet ha nem tud igazolni, pervesztes lesz és minden költséget viselnie kell. A MOKK szintén azt erősítette meg lapunknak, hogy nem jellemző, hogy visszaélnének közjegyzők nevével, a kamarának csak elszigetelt esetekről van tudomása. Ezek az elmúlt hónapokban ingatlanos csalók voltak, az ügyben nyomozás folyik, fmh-val pedig még nem éltek vissza - legalábbis a MOKK-nak nincs tudomása róla.

Nem olyan mint az 1x1!

A késedelmi kamat kiszámítása viszont nem olyan egyszerű, még úgy sem, ha kalkulátorral próbálja meg valaki kiszámítani. A neten többféle kalkulátor létezik (néhány példa: kamatkalkulator.hu, e-mi.hu vagy a NAV késedelmi kamatkalkulátora) ugyan, de egyrészt egyik sem minősül hivatalosnak - a MOKK sem üzemeltet ilyen programot, erősítette meg lapunknak a kamara -, illetve a kalkulátorok használata feltételezi, hogy az illető tisztában van az ehhez kapcsolódó fogalmakkal, késedelmi kamatok besorolásával (e kalkulátorok sem azonos modell alapján számolnak ugyanis), így a késedelmi kamat kiszámításánál a kalkulátorba is a megfelelő és helyes adatokat táplálja be. (Vélhetően nem véletlen, hogy például a kamatkalkulator.hu-n található oktatófilm is azt emeli ki, hogy az oldalukon megtalálható kalkulátort elsősorban könyvelőknek, bíróknak, ügyvédeknek, adótanácsadóknak és cégvezetőknek ajánlják.)

Vagyis a fentiek alapján vélhetően joggal feltételezhetjük, hogy ha az adós magára marad a kiszámítással, akkor igen nagy a hibázás lehetősége (de láthatóan igaz ez a cikk elején említett, ebben járatosnak gondolt jogi képviselő esetében is), amelyek pedig - főleg, ha a követeltnél alacsonyabb összeget utal át a kedvezményezettnek - következményekkel is járhatnak (például, ha nemteljesítetté nyilvánítják a tartozás kifizetését, akkor perré alakul az ügy. Ebben az esetben Fekete Klaudia szerint az ügy bonyolultságától függően átlagosan 9-10 hónaptól akár 1,5-2 évig is eltarthat egy peres eljárás.)

A Napi.hu kérdésére egyébként a Magyar Közjegyzői Kamara, de a D.A.S. Jogszerviz szakértője is azt tanácsolta elsősorban, hogy az adós a kedvezményezettel mindenképp tisztázza a pontos összeget. Ha pedig az ügy már végrehajtási szakaszba került, akkor a végrehajtó az, aki tájékoztathatja az adóst a megfizetendő tőke, kamat és egyéb költségek összegéről - tette hozzá Fekete Klaudia.

Ha már fizettünk, akkor is van még tennivaló

Amennyiben a kötelezett az adósságát megfizette, arról 15 napon belül értesítenie kell az eljáró közjegyzőt. Amennyiben a kötelezett a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre, akkor a nyilatkozatában meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát, keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító) és időpontját - hívták fel a figyelmet a Napi.hu által megkérdezett szakértők. Ennek a MOKK szerint a - jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében - két módja lehet:

  • postai küldemény az eljáró közjegyző részére;
  • vagy az eljáró fél személyesen jegyzőkönyvbe mondhatja a beadványát bármelyik közjegyzői irodában.

Jogi képviselő beadványát a MOKK rendszerén keresztül elektronikusan köteles benyújtani. Így tehát a teljesítés bejelentése nem a jogosult feladata, hanem a kötelezetté - hívta fel a figyelmet a MOKK lapunk kérésére.

A rosszhiszeműségnek ára van

A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követően felhívja a jogosultat, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés - vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része - tárgyában végrehajtásnak nincs helye - mutatott rá Fekete Klaudia. Ellenkező esetben az eljárás perré alakul - tette hozzá a MOKK.

Abban az esetben, ha a kötelezett úgy teljesít, hogy erről nem terjeszt elő a közjegyzőhöz nyilatkozatot, jogerőre emelkedik az fmh. Ha a jogosult rosszhiszeműen a teljesítés ellenére mégis végrehajtási eljárást indít, a magatartásáért felelősséggel tartozik, de ezt már bírósági perben lehet csak eldönteni - emelte ki a MOKK lapunk kérdésére válaszolva.

Így szűnik meg az eljárás

Amennyiben a közjegyző megszünteti az eljárást, erről mind a kettő felet értesíti. Ha az eljárás perré alakul, erről a közjegyző csak a jogosultat értesíti, a kötelezettel a bíróság fogja majd felvenni a kapcsolatot - fogalmazott a közjegyzői kamara.

Ha nem így kap értesítést, gyanakodhat

A fizetési meghagyás kibocsátását követően a kötelezett vagy postai úton, ajánlott küldeményként kapja meg a fizetési meghagyást, vagy amennyiben a jogosult a kézbesítésnek ezt a módját választotta, végrehajtó fogja neki átadni a küldeményt. A postai küldemény esetében feladóként a borítékon nem az eljáró közjegyző szerepel, hanem a MOKK, tekintettel arra, hogy az fmh rendszernél az iratok postázása egységesen a MOKK rendszerén keresztül valósul meg. A végrehajtói kézbesítésnél a végrehajtó (vagy végrehajtó-helyettes) jegyzőkönyvet vesz fel a küldemény átadásáról, ahol igazolvánnyal kell tudnia magát azonosítani - hívta fel a figyelmet a kamara.A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy bármelyik közjegyzőhöz is be tud menni, és be tud tekinteni a rá vonatkozó ügy irataiba. Vagyis nem csak az eljáró közjegyzőnél lehet érdeklődni, hanem bármelyiknél. Viszont fontos, hogy sem e-mailben, sem telefonon nem lehet a közjegyzőnél ügyet intézni és joghatályos beadványt benyújtani. Vagy postai küldeményben kell felkeresni az eljáró közjegyzőt vagy személyesen bármelyiket - hangsúlyozta a MOKK.