Összetett, bonyolult és sok indulatot kavartak a nemrégiben megváltozott foglalkoztatás munkaegészségügyi jogszabály változások. Nagyjából évente négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok.

Alaptétel, hogy munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, aminek ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, a foglalkoztatása az egészségét károsan nem befolyásolja, hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság webináriumán. 

Ezeket a jogszabályváltozásokat a szakma meglehetősen nagy felzúdulással fogadta

– mondta H. Nagy Judit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Műszaki Továbbképző Központjának igazgatója.

Kapcsolódó

Azonnali változásra van szükség

Egyesek szerint megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat, mások szerint pedig semmi nem változott. Azért ennyire nehéz ez a kérdés, mert a munkatörvénykönyve mellet 60-70 jogszabály tartalmazza ezt a témát. A jogalkotó azzal indokolta a változást, hogy csökkennek a munkáltatók adminisztratív terhei. Az ellenzők szerint pedig a munkáltatók a törvényi szabályoknak megfelelően szükséges orvosszakmai kritériumokat nem tudják megítélni, ráadásul a munkáltató diszkriminál azzal, ha egyes munkáltatókat elküld munkaalkalmassági vizsgálatra egyeseket pedig nem. 

A hegyek vajúdtak és nagyon kis egeret szültek, túl nagy befektetés történt semmilyen haszon fejébe

– mondta előadásában Erősné Bereczki Edit foglalkozás-orvostan szakorvos.

A foglalkoztathatóság alapvető feltétele, megfelelő egészségügyi állapotban legyen a munkavállaló, de nem feledkezhetünk meg a mentális egészségről sem, hiszen ez a stresszel való megküzdésnek a feltétele. Úgy fogalmazott, hogy a munkára való alkalmasságot eléggé neuralgikusan dolgozza fel a munkaalkalmassághoz kapcsolódó jogszabályok sokasága, amiből több mint 40 van.

Úgy véli, hogy sürgős módosításra szorulnak ezek a jogszabályok, mert alkalmatlanok a mindennapi használatra.

Az ágazati miniszteri rendeletek nem megfelelőek, értelmezhetetlenek, bizonytalanságot okoznak nem csak a munkáltatók, hanem a munkaegészségügyi szolgáltatást nyújtók körében is.

A munkavédelmi törvény módosítása mindenféle nemzetközi és hazai jogszabályokkal ellentétes, fogalmazott Erősné Bereczki Edit. Az adminisztratív terheket nem csökkenti, hiszen jelentősen nőtt a jogszabályok száma.

Foglalkoztathatósági szakvéleményezéssel kapcsolatban Nagy Sarolta foglalkozás-orvostan szakorvos, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Tanács főtitkára elmondta, hogy az új szabályozás szerint emelkedett a foglalkoztathatósági szakvéleményezés ára is a korábbi 1900 forintról egyes eseteben hatezer forintra. Ez például érintheti az egyszerűsített foglalkoztatásban részvevőket, nekik 3300 forintot kell fizetni egy szakvéleményért és a közmunkásokat is, akiknek hatezer forintot kell fizetniük.

Nem arról van szó, hogy már nincs szükség foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásra, csak felbolydult a jogalkotási láz. Igazándiból az alkalmassági vizsgálat rendje változott meg, ez pedig csak egy a foglalkozás egészségügyi vizsgálatok közül

– mondta Nagy Marcell igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértő.

Milliárdos lehet az egészségnyereség

Azért van szükség foglalkozás-egészségügyi orvosokra, mert olyan szaktudás birtokában vannak, amivel a munkáltató nem rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást továbbra is nyújtania kell a cégeknek. A foglalkozás-egészségügyi orvosok hozzájárulnak a cégek termelőképességének fenntartásához. A foglalkozás-egészségügy jelenleg az egyedüli hatékony, prevenciós hálózat, amely nem betegeket vizsgál. Ugyanakkor a rejtett betegségek is kiderülhetnek a vizsgálatok során. Az idősödő munkavállalókat is képes a munkaerőpiacon tartani. 

Magyarországon jelenleg nehéz egészségügyi ellátáshoz jutni. Példaként említette, hogy Nógrád vármegyében a lakosság 30 százaléka olyan helyen él, ahol nincs saját háziorvosa csak helyettesítő orvoshoz tud fordulni vagy az ügyeletre. A szakellátások is nehezen elérhető, nem beszélve a hosszú műtéti várólistákról, ez pedig felértékeli az foglalkozás-egészségügyi orvosok fontosságát.

Milliárdos egészségnyereséget jelenthet a betegségek megelőzése és a korai kiszűrése. Idézett egy tanulmányt, ami szerint a GDP  3-10 százalékát költik egyes tagállamok a munkabalesetekre és az ezek után járó táppénzre, rehabilitációra, és az egyéb költségekre. Magyarországon ezt az összeget 400 milliárd forintra becsülték. 

Ráadásul Magyarország csupán a GDP 4 százalékát költik a teljes egészségügyi közellátásra, és ha a munkaegészségügyi vizsgálatokra jobban oda figyelnénk, akkor jelentős összegeket lehetne megspórolni, fogalmazott Nagy Marcell.

Míg régen a szilikózis, a halláskárosodás, az ólom és egyéb vegyi anyagok mérgezései voltak a jellemző betegségek, manapság az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a daganatos betegségek, a derékfájás, és a látászavar a jellemző. Ezekkel pedig foglalkozni kell, mert ezek a betegségek befolyásolják a munkavállalók teljesítőképességét.