A ráta a gazdasági válság mélypontját jelentő, 2010 első hat hónapjában mért 54,5 százalékos foglalkoztatási arányhoz képest pedig több mint 13 százalékponttal emelkedett.

A 2017. január-júniusi időszakban a foglalkoztatottak száma a munkaerő-felmérés adatai szerint elérte a 4 millió 394 ezret, ami 91 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. A 15-24 évesek foglalkoztatási mutatója 28,6 százalékon állt, szemben a 2010 első felében elért 17,8 százalékkal, míg az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája hét év alatt 32,8 százalékról, 50,7 százalékra emelkedett.

2017 első félévében kizárólag az elsődleges munkaerőpiacon bővült a foglalkoztatás, a közfoglalkoztatottak száma a kormányzati intézkedések következtében egy év alatt közel 8 százalékkal csökkent, és megállt a külföldön munkát vállalók létszámának a korábbi évekre jellemző növekedése is.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az első negyedévben a 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.
A javuló foglalkoztatáshoz alacsony munkanélküliség társult, az első negyedév adatait tekintve mindössze 3 tagországban (Csehországban, Németországban és Máltán) volt kisebb a munkanélküliségi ráta a 4,5 százalékos magyar adatnál.

Itt a legnagyobb a hiány

A kiadványban arról is beszámoltak, hogy a második negyedévben a versenyszférában az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás (3,7 százalék), ami megelőzte az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágat. A legtöbb embert foglalkoztató feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei 18,8 ezer betöltetlen álláshelyet jelentettek, ami 2,7 százaléka volt az összes álláshelynek. Ezen felül jelentős létszámgondokkal küzd az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás is.

Mennyi a bér?

A jelentés szerint az év első hat hónapjában a 3 millió 29 ezer munkavállalót alkalmazó (a legalább 5 dolgozót foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a kiemelt nonprofit szervezeteket magába foglaló) megfigyelési körben a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó keresete 290,3 ezer forint volt, 12,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

Idén a személyi jövedelemadó kulcsa és a munkavállalókat terhelő járulékok nagysága nem változott az előző évhez képest, így a nettó kereset, a családi adókedvezmény nélkül, a bruttó bérhez hasonlóan 12,5 százalékkal nőtt az első hat hónapban. A közfoglalkoztatottak nélkül számított nemzetgazdasági szintű nettó átlagkereset 202,4 ezer, míg a közfoglalkoztatottakkal együttesen számolt érték 193,1 ezer forintnak felelt meg. A versenyszférában a nettó kereseti átlag 202,5 ezer, a költségvetési szférában 175,7 ezer forint volt.

A fogyasztói árak első félévi 2,3 százalékos emelkedése mellett a keresetek reálértéke 10 százalékkal javult - ismerteti a KSH kiadványa.