Fogy a levegő a paksi atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződés körül. A megállapodás alapján Budapest egy állami tulajdonú orosz vállalatnak adott jogot a 12 milliárd euró értékű megaberuházás végrehajtására. Az Európai Unió szabályozó hatóságainak ezzel kapcsolatos vizsgálatai döntési szakaszukba értek, és könnyen elképzelhető, hogy végül blokkolni fogják a projektet - írta a Financial Times.

A paksi bővítés megvétózása vagy a vele kapcsolatos szabályszegések miatt kirótt jókora pénzbüntetés komoly csapást mérhet Orbán Viktorra, aki az Oroszországgal kialakított mély politikai és gazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb elemeként kezeli a beruházást. A magyar miniszterelnök ezt a stratégiát követi annak ellenére, hogy Moszkva ütközőpályán van Brüsszellel az ukrán válság miatt. Az üzlet ellenzői szerint a Paks 2 súlyos pénzügyi kockázatot hordoz magában és elmélyíti Magyarország orosz energiafüggőségét.

Kapcsolódó

Vizsgálódnak

Beszólnak a Gazpromnak

Hamarosan abba a szakaszába érhet a Gazprom elleni uniós vizsgálat, amikor tájékoztatják az orosz gázimportőrt arról, milyen kifogásokat emel az EU a cég magatartásával szemben - írja a Bruxinfo. Ezzel lehetővé válik, hogy a vállalat elővezesse védekezését. Ha a folyamat nem jár sikerrel, akkor további eljárások következnek, amelyek végén akár éves forgalmának 10 százalékát elérő pénzbüntetést szabhatnak ki a cégre. A Gazprom elleni legfajsúlyosabb európai vád az, hogy visszaélve piaci erőfölényével évtizedeken át az olajárhoz között áron adta a gázt itteni ügyfeleinek, amivel súlyos anyagi kárt okozott nekik. Igaz ugyan, hogy a 2012-ben elindított trösztellenes vizsgálat kezdete óta változtattak az árképzésen, ám az ügy így is komoly anyagi veszteséget okozhat az orosz gázmonopóliumnak.

Az úgy előzménye, hogy a magyar kormány szerződést kötött két 1200 megawatt kapacitású reaktorblokk építésére az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom egyik leányvállalatával. A megállapodás részleteit nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosították, ami gyanút kelt Orbán hazai bírálóiban és Brüsszelben is.

Az Európai Bizottság ugyan nem emelt kifogást a paksi bővítésről egy évvel ezelőtt kötött kétoldalú kormányközi szerződéssel szemben, ám a beruházással kapcsolatos megbízások odaítélése komoly trösztellenes aggályokat vetett fel. Ennek nyomán jelenleg két uniós testület vizsgálódik az ügyben: az egyik az nukleáris energia felhasználását ellenőrző Euratom, a másik maga a bizottság, amely versenyhatóságként kutakodik.

Lehet alkudozni

Az Euratom technikai és pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem engedélyezi az eurómű üzemanyag-ellátását. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folynak - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásból. Az EU-ban nukleáris fűtőanyagok szállításával kapcsolatos összes megállapodáshoz meg kell szerezni az Euratom engedélyét.

A versenyhatósági vizsgálatban részben az állami támogatások kérdését feszegetik, részben arra keresik a választ, hogy jogilag szabályszerű volt-e tender nélkül odaítélni a megbízást a Roszatomnak és leányvállalatainak. Ugyanakkor a trösztellenes vizsgálat még a kezdeti szakaszában tart, ami lehetővé teszi, hogy Budapest még a formális eljárás megkezdése előtt megegyezzen Brüsszellel.

Ne szóljanak bele!

A paksi bővítéssel kapcsolatos csatározás része annak a háborúnak, amelyet az EU és Oroszország vezetői vívnak Európa energiaellátásával kapcsolatban. Uniós nézőpontból Orbán barátságtalan lépést tett azzal, hogy versenyeztetés nélkül állapodott meg az oroszokkal. Ezzel megerősítette a félelmeket azzal kapcsolatban, hogy Budapest szoros kapcsolatokat akar kiépíteni Moszkvával és arra készül, hogy ellenáll a Kremllel szembeni szankciók szigorításának.

A magyar miniszterelnök a múlt héten megerősítette, hogy kész szembe szállni Brüsszellel az energiaellátás ügyében. Egy háttérbeszélgetésen világossá tette, hogy az energiapolitikát a nemzeti szuverenitás keretei közé tartozó ügynek tekinti, amellyel kapcsolatban egyre élesedő konfliktusokra számít az EU-ban.

Ezt az álláspontot megerősítette a budapesti kormány szóvivője az FT cikke szerint. A kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság rejtve próbál beavatkozni a magyar nemzeti energiapolitikába. Bármilyen brüsszeli próbálkozás az egységes belső energiapiac kialakítására sérti az EU-tagállamok nemzeti szuverenitását.