Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyarországon egy kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért úgy vélik, a hatósági ellenőrzések és az esetleges engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. A jogszabály szerint a hatóságoknak novemberig kellene ellenőriznie a fekvőbeteg-ellátó intézményeket és intézkedni az engedélyek ügyében - fejtette ki Paller Judit országos tiszti főorvos csütörtökön, Balatonfüreden, a XIV. országos járóbeteg-szakellátási és IX. országos járóbeteg-szakdolgozói konferencián az MTI beszámolója szerint. Mostanra viszont egyértelművé vált, hogy meg kell nyitni a jogszabályt, ezért az ÁNTSZ inkább közreműködik abban, hogy milyenek legyenek a tényleges minimumfeltételek.

Az ÁNTSZ a szolgáltatás szakmai megfelelőségét és a betegbiztonságot kéri számon. Ha ez testet ölt a jogszabályban, akkor annak alapján ellenőriznek majd - hangsúlyozta a tiszti főorvos. Paller Judit kitért arra is, hogy a különböző beszélgetések és panaszok alapján, a járóbeteg-szakellátásban a lakosság türelme egyre kevesebb, egyre többen fordulnak a magánszolgáltatók felé.

Magánforrás nélkül meghal az egészségügy

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász előadásában leszögezte: "magánforrások nélkül az egészségügy meghal", azokat ellenőrizhető módon kell bevonni a rendszerbe. Az elmúlt két év kormányzati intézkedései közül pozitív példaként emelte ki a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítását, amely - mint mondta - egyértelműen "egészségnyereséggel" járó intézkedés volt. Pozitívan értékelte továbbá Szócska Miklós vezette egészségügyi államtitkárság orvosok és nővérek itthon tartására irányuló törekvéseit. Részsikernek tartotta a bérfejlesztést. Az egészségügyi közgazdász szerint viszont az ágazatnak nem kellene megkötni az intézményvezetők kezét, hogy a pluszforrást csak bérfejlesztésre fordíthassák. Javaslatot tehetnek, de "az intézményvezető tudja hol szorít legjobban a cipő", ezért meg kell neki adni a lehetőséget, hogy maga gazdálkodjon a forrással, s ha kell az intézményfejlesztésére fordíthassa azt.

Az egészségügyi közgazdász kiemelte: a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és a térségi menedzsment szükséges irányítása alatt, de az intézmények autonómiáját - amennyire lehet - vissza kell állítani. Sinkó Eszter szerint az egészségügy problémáinak megoldásához szükség lenne egy kórháztörvényre. Megjegyezte: ettől az ötlettől az államtitkárság sem zárkózik el, sőt úgy tudja az ehhez kapcsolódó háttérmunka is zajlik már.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: rövid időn belül óriási változások történtek az egészségügyben. Ennek eredménye viszont csak több év, több évtized múlva lesz érzékelhető. A nagy átalakítások ellenére "csend van", a médiában sem jelentkezetek olyan "markáns" panaszok, mint a rendszer korábbi átszervezéseikor - fűzte hozzá a szövetség elnöke.

Szócska: bedőlt modellek mocskát takarítva

A január elsejével állami tulajdonba került fekvőbeteg-ellátó intézmények vannak jelenleg a legstabilabb helyzetben, a következők a sorban a május elsejével átvett intézmények - mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár Balatonfüreden, egy egészségügyi konferencián.

A konferencián Szócska Miklós újságíróknak azt mondta, most következik a járóbeteg- és az alapellátás viszonyrendszerének meghatározása, fejlesztése és korszerűsítése. A következő egészségpolitikai szezonnak az alap és a járóbetegellátás lesz az egyik központi témája - tette hozzá. Ennek során ésszerű szempontrendszerben próbálják meg kategorizálni az új járóbeteg-ellátó intézményrendszert, amely január elsejével indul - mondta az államtitkár. Szócska Miklós leszögezte: nem tagadja az egészségügyben régóta meglévő súlyos problémákat, az államtitkárság most is "a bedőlt modellek mocskát" takarítja. Jelenleg válságmenedzselést folytatnak, de mindeközben nem egyszerűen a működőképesség fenntartását érték el, hanem 10 év után bért is emeltek - emelte ki az államtitkár, megjegyezve: az egészségügy többletforrással van beállítva a költségvetésben.

A Magyar Nemzet csütörtöki számában írt arról, hogy kimaradtak az egészségügyieknek járó béremelésből a légi mentők. A napilap szerint a dolgozók felháborodtak, és érthetetlennek tartják, hogy ők nem részesülnek a pluszpénzből, míg a földi mentést végző kollegáik megkapták a juttatást.

A konferencián Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ismét elmondta, hogy az ombudsmanhoz fordulnak, és a bérfejlesztésről szóló rendelet módosítását kérik annak "diszkriminatív" volta miatt. Példaként kiemelte, hogy számos, kevesebb óraszámban dolgozó kollégát például a munka törvénykönyvének változása miatt részfoglalkozásúvá tettek, így kimaradtak a béremelésből.

Szócska Miklós elmondta: tudja, hogy a bonyolult jogviszonyok miatt vannak, akik kimaradtak a béremelésből. Az ezzel összefüggő korrekciók folyamatban vannak, és ha valaki "hibából" maradt ki, az visszamenőlegesen meg fogja kapni a pénzét.