Ugrásszerűen megnőtt az elmúlt időszakban a fogyasztók számára elérhető tranzakciós lehetőségek száma. Már nemcsak személyesen, hanem applikációkon és weboldalakon keresztül is válhatunk fogyasztói szerződések alanyaivá. Ez egész egyszerűen annyit jelent, hogy ma már digitalizált a szerződéskötéseink jó része.

A szerződéskötések mellett a kereskedelmi gyakorlatok célpontjaiként is fontosak a fogyasztóvédelmi szempontok – mondta Balogh Virág, a Magyar Telekom szabályozási osztályvezetője a Magyar Nemzeti Bank VI. Alternatív Vitarendezési Konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén.

Szerinte jelenleg az egyik legnagyobb problémát az online platformokon megjelenő „sötét mintázatok” jelentik itthon és az Európai Unióban egyaránt. Ekkor a weboldalakat úgy készítik el, hogy azok a fogyasztót már a küllemükkel olyan döntésekre késztessék, amelyeket a fogyasztó egyébként magától nem hozna meg. Erre jó példa a hamis visszaszámlálás, ami a mihamarabbi döntésre sarkall, nehogy lemaradjunk az ajánlatról. 

Állami szerepvállalás

Nálunk nem csupán a jogi környezet kialakításában, hanem a fogyasztói igények érvényre juttatásában is kiemelt szerephez jut az állam – emlékeztetett Zavodnyik József ügyvéd. Kiemelte: ez bár kényelmes a fogyasztóknak, közben azonban veszélyes amiatt, hogy egyes fogyasztói igények nem lesznek érvényre juttatva kapacitáshiány miatt.

Szerinte hosszú távon egyértelműen csökkenteni kellene az állami szerepvállalás mértékét, és egy-egy részterületen nagyobb autonómiát kellene biztosítani a fogyasztóknak. Kiváló példa erre a Pénzügyi Békéltetőtestület működtetése, ahol a fogyasztó könnyen és viszonylag gyorsan érvényesítheti igényeit.

A hatékony fogyasztóvédelem feltételezi azt is, hogy a fogyasztók piaci erőként léphessenek fel a vállalkozásokkal szemben, ennek az a feltétele hosszútávon, hogy erős civil szervezetek működjenek a területen.

Van azonban egy probléma a szakértő szerint: a fogyasztó sokszor nem képes önállóan eldönteni, hogy érte-e egyáltalán valamilyen kár, vagy ha igen, akkor pontosan milyen. Ráadásul gyakran előfordul, hogy elrejtőznek a fogyasztók, nem jelzik a hivatalos szervek felé a problémát, nem tesznek bejelentést. 

Olyan biztonsági kockázatok jelentek meg az elmúlt években, amelyről sokan nem is gondolnák, hogy milyen veszélyes.

Eddig mindig fizikai biztonságban gondolkodtunk: a fogyasztó egészségének, testi épségének a védelme volt fontos, most már azonban a szellemi épségre, a függőségekre és a kiberbiztonságra is oda kell figyelni

– magyarázta Hajnal Zsolt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület elnöke. Szerinte ez a korábban használt termékbiztonsági kategóriák kiszélesedését jelentheti.

EU-s szinten már elindultakaz ilyen jellegű  jogszabályi kezdeményezések és módosítások. Ezekhez pedig új ellenőrzési gyakorlatokra is szükség van, illetve a fogyasztók sem elhanyagolhatók – nélkülük nem lehet elvégezni az átállást.

Érdekes, hogy a személyes adatok már nemcsak adatvédelmi, hanem fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvetnek, ezeket globális szinten kellene szabályozni minél hamarabb.

Jogalkotás, jogalkalmazás, vagy tudatos fogyasztói attitűdre van szükség?

A fogyasztói viselkedésről ma már sokkal többet tudunk az online térben való nagyobb jelenlét miatt. Ezek az információk származhatnak például abból, hogy a fogyasztók mi alapján választanak banki folyószámlát, telefon- és internetcsomagot, vagy épp hogyan foglalnak szállást vagy repülőjegyet.

Empirikus, számmá alakítható adatokra van szükségünk a fogyasztókról, meg kell tudnunk, hogy mi alapján döntenek és például azt is ki kell deríteni, hogy valóban annyira elterjedt-e az impulzusvásárlás, mint ahogy halljuk – véli Balogh Virág.

„Ha ismertek lesznek a következmények, akkor könnyebben lehet szabályozni” – ezt már Zavodnyik József mondta, aki szerint folyamatos dilemma él a jogalkotók körében. A szakértő azt a kérdést is felvetette, hogy lehetne-e más következmény ahelyett, hogy csak bírságolják a vállalatokat. 

Ne hagyjuk magunkat befolyásolni

Ami az offline világban tilos, az legyen az online térben is tilos – húzta alá Hajnal Zsolt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület elnöke. Kiemelte: nem lehet egységes európai fogyasztói szabályt létrehozni, a magyar viszonyok sajátosak, ezekhez igazodni kell.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy a „buta fogyasztót” is meg kell-e védeni? Zavodnyik József elmondta: minden fogyasztót meg kell védeni, illetve azokkal a vállalkozásokkal szemben kell fellépni, akik kihasználja a fogyasztók gyengeségeit.

Balogh Virág, a Telekom szabályozási osztályvezetője szerint egy jogalkotási hullám véget ért, most pedig a jogalkalmazókon a világ szeme, ők hogyan fogják alkalmazni a szabályokat. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a szabályozás csak lekövetni tudja az eseményeket.