Az Alkotmánybíróság honlapjára szerdán feltett közlemény szerint a konkrét ügyekben eljáró bírák az Ab-hez intézett indítványaikban egyrészt azzal érveltek a támadott rendelkezések alkotmányellenessége mellett, hogy azokat az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadta el, holott minősített többségre lett volna szükség, másrészt pedig azzal, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütköznek.

A bírói kezdeményezések alapjául szolgáló ügyek alperese jellemzően olyan személy volt, aki földhaszonbérlettel terhelt ingatlan tulajdonjogát szerezte meg, majd egyoldalúan, a piaci viszonyoknak megfelelően kezdeményezte a haszonbérleti díj megemelését, amit azonban a felperes nem fogadott el, és bírósághoz fordult.

Kapcsolódó

A perekben eljáró bírók indítványai szerint a támadott rendelkezések beavatkoznak a már fennálló földbérleti jogviszonyokba a szerződésben maradó másik fél hátrányára, ez pedig a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, ezért alaptörvény-ellenes.

Az Ab egyik érvelést sem fogadta el. A haszonbérleti díjak mértékének szabályozásához minősített többség nem kapcsolódik és a támadott rendelkezések visszamenőleges hatályú jogalkotásnak sem tekinthetők, hiszen a hosszabb időtávra szóló szerződések módosításának lehetőségét törvénybe foglaló rendelkezések nem nehezítik a jogalanyok helyzetét, minden szerződő fél élhet az új jogosultsággal.

Mindezekre tekintettel az Ab elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi törvény két rendelkezését támadó bírói indítványokat.

A határozathoz a 15 tagú testületből két alkotmánybíró, Czine Ágnes és Stumpf István fűzött különvéleményt.

(Fotó: Pixabay)