Nagy átfogó nemzeti stratégia készül a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Az elképzelések 7 évet ölelnek fel, a gyakorlati megvalósítást 2017-től 2023-ig kétéves cselekvési tervekre bontják (a teljes anyag itt olvasható). Ennek keretében jelentős hangsúlyt kap a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése.
Az elemzésben utalnak arra, hogy milyen elképesztő méreteket öltött a magyarországi készpénztartás. A számlára utalt jövedelmek arányát a stratégia szerint emelni lehetne, például azzal, ha az állami kifizetéseket számlára utalnák.
Az anyagban érezhetően igen óvatosan kezelik a nyugdíjkifizetések kérdését (A portál szerint nyilvánvalóan azért, mert a kötelező utalás óriási felzúdulást váltana ki).
"Egyes jól körülhatárolható csoportoknál, mint a nyugdíjasok vagy munkanélküliek, kedvező hatása lehet a jelenleg kidolgozás alatt álló szociális alapszámlának". Az előnyös hatást pedig a szöveg szerint "tovább erősíthetné az, ha az alapszámlára érkeznének a lehető legnagyobb arányban az állami kifizetések (például nyugdíjak, rendszeres segélyjellegű támogatások, ösztöndíjak)".
Ámde ennek ellentmond, hogy a tranzakciós illeték bevezetése után tömegével menekültek a nyugdíjasok a bankoktól, a forgalmi adó ugyanis megdrágította a pénzintézeti szolgáltatást. Részben erre lehetett válasz, hogy 2014-től, havi legfeljebb két alkalommal, összesen 150 ezer forint készpénzt díjmentesen fel lehet venni. Később a kápéfelvét napi alaplimitjét is 150 ezer forintra emeltették a bankokkal.
Arról egyáltalán nem ejtenek szót, hogy a szociális számla (amire a stratégiában több ponton is erősen támaszkodnak) bevezetése miért késlekedik. Már egy évvel ezelőtt bejelentették, hogy az idén jöhet az ingyenes alapszámla, amit szociális alapon lehet majd igényelni. Elvben már megvan a konstrukció, a részletekről azonban csak nem készült el a rendelet. Aggodalmaink pedig lehetnek, hiszen a nagyon várt alapszámla meglehetősen drágára sikeredett. Ennek havi díja jövőre már majdnem 2,1 ezer forint lehet.