Az ország nemzetközi pénzügyi pozíciójának átfogó jellemzésére általánosan elfogadott folyó mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlegéből számolt mutató az év második hónapjában 487 millió euró finanszírozási igényt mutatott a januári 170 millió deficit után, miután a tőkemérleg többlete 594 millió euróról 307 millió euróra olvadt.
A folyó fizetési mérlegben az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó pénzmozgások egyenlege a januári 356 millió euró után februárban is 316 millió euró hiánnyal zárt. A 316 millió euró áruforgalmi hiány februárban 22 millió euróval volt kevesebb a januárinál, a szolgáltatások külkereskedelmének 344 millió eurós többlete 18 millió euróval nőtt januárhoz képest, amiből az utazásokhoz köthető szufficit nagyjából egyformán 153, illetve 154 millió euró volt.
Az elsődleges jövedelmek kiáramlása a januári 257 millió euróval szemben 319 millió euróval növelte a folyó mérleg hiányát, ezen belül azonban a tőkebefektetések alapján kiáramló nettó összeg alig változott, a januári 501 millió eurót követően februárban is 497 millió euró volt. Ebből a közvetlen működőtőke befektetések után kivont nettó profit az év első két hónapjában egyformán 428 millió eurót tett ki.
A tőkebefektetések kiáramlásában nagy szerepe lehetett az orosz-ukrán-háborúnak, melynek február 24-i kezdete után rengeteg pénzt vontak ki a régiós, így a magyar tőzsdéről is. Ennek oka az volt, hogy az orosz tőkepiacok zárva voltak, így máshol próbálták eladásokkal fedezni magukat a befektetők.
A folyó fizetési mérleg tavaly az első negyedév kivételével deficites volt, az éves hiány 4,736 milliárd euró tett ki, amiből a tőkemérleg 3,882 milliárd többletének köszönhetően 853 millió euró finanszírozási igény maradt. A folyó fizetési mérleg 2019-ben 1,018 milliárd 2020-ban 1,558 milliárd euró hiánnyal zárt, ám akkor a tőkemérleg egyenlege 1,683 milliárd, illetve 1,234 milliárd euró többletbe fordította az ország pénzügyi pozícióját a külfölddel szemben.