Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2017. április 28-án kihirdetett, nem jogerős ítéletében hét év börtönnel és több mint 600 milliós vagyonelkobzással sújtotta Vizoviczkit Lászlót vendéglátó-ipari tevékenységgel összefüggésben felbújtóként elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt.
Az ügyész akkor minden vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, Vizoviczki László és vádlott-társainak többsége viszont felmentésért fellebbezett.
A szerdai tárgyalás kezdetén ismertették, hogy a vádlottak bizonyítási indítványokat nyújtottak be, ám azokat a bíróság szerdai végzésében elutasította.
Ezt követően az ügyész mondta el perbeszédét, indítványozta, hogy néhány vádlott kivételével a bíróság valamennyi vádlott terhére állapítsa meg a bűnszervezetben történő elkövetést és az első fokon kiszabott büntetéseket súlyosítsa.
Az ügyész szerint az elsőfokú bíróság által hozott büntetések nem fejtik ki a bűncselekmények tárgyi súlyát és társadalomra veszélyességét. Itt egy hosszú időszakon keresztül bűncselekményeket elkövető szervezett bűnözői csoportról van szó - mondta.
Ezt követően a vádlottak védői kezdték meg a perbeszédeiket. Az elsőrendű vádlott, Vizoviczki László védője várhatóan pénteken tartja meg védőbeszédét.
A vád lényege, hogy Vizoviczki a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, melyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtet el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával. Az elkövetés módjának lényege, hogy a vádlottak a szórakozóhelyeken nem ütötték be a bevétel egy részét.
A 2014 őszén kezdődött perben az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért az összesen 34 vádlott többségére.
Az elsőfokú ítéletben Vizovicki mellett néhány társa öt, néhány pedig kettő-három év körüli letöltendő börtönt kapott, több mint tízen felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan csupán közérdekű munkát. Több vádlottat felmentettek.
Az első fokon eljáró bíróság egyik vádlottnál sem látta megállapíthatónak a jelentősen súlyosabb büntetések kiszabását megalapozó bűnszervezeti minősítést. Ennek kapcsán a bíró akkor kifejtette: a szigorú elszámolásra épülő szervezet, amit az elsőrendű vádlott a befolyása alatt álló cégeknél működtetett, nem kifejezetten bűncselekmények elkövetését szolgálta.
A fotó forrása: Pixabay.