Az EU pénzosztási ciklusa nem igazodik a magyar választási ciklusokhoz, így 2007-2013 közötti programok miatt 2010 után gúzsba kötve tancolt az új kormány. Más a helyzet 2014 után, a gazdaságfejlesztési terveket már az új kormány fogadta el. A pályázati elbírálási rendszer viszont rossz, ezért átalakítják: a jövőben csak állami alkalmazott lehet elbíráló, akik plusz pénzért dolgoznak. Az új módszer gyorsabb és hatékonyabb lesz, a döntés tegnap született, de az új rendszer február 15. után indul - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint hazugság, rossz ízlésre valló, álságos gondolat, nem Európához méltó, hogy az uniós támogatásokat összekapcsolják más politikai - például a migráns - kérdésekkel. Ráadásul a donor országok cégei nálunk is egy euró támogatásból több mint egy euró profitot termelnek. Ezért nem tartozunk hálával a támogatásokért - hanem "kvittek vagyunk" - ismételte meg a kormányfő a korábban is hangoztatott véleményét. Ez közös üzleti érdek, nincs köze a támogatásoknak a hálához vagy épp a hálátlansághoz.

Kapcsolódó

Fel lehet tornázni a növekedést

A miniszterelnök szerint az idei gazdasági növekedést három százalékig "föl lehet emelni", bár Varga Mihály szerint inkább a 2,5 százalék reális. Egyik ilyen eszköz lehet a bürokráciacsökkentés, de ez nem lehet egyfajta attak. A helyes hozzáállás, hogy minden bürokrata megtalálja az új helyét a gazdaságban - véli Orbán.

A növekedés szerkezetében a tavaly megindult változásnak folytatódni kell, vagyis növekednie kell a belső fogyasztásnak. Nincs bővülés a pénzügyi egyensúly rovásra, ezért a béremeléseknek ehhez kell igazodniuk. Hagyományos eszközökkel nem fogunk olyan béremelést elérni, ami elegendő a fiatalok hazahozatalához és a gazdaság megerősítéshez. Ezért újszerű megközelítésre van szükség. Az apropót az EU döntése hozza meg, amikor is "szétzúzta"a magyar cafeteria-rendszert.

A cafeteria egy rejtett, kettős javadalmazási rendszer volt, ezt nyitottá kell tenni - mondta Orbán. 2017 után nem lehet fenntartani a cafeteria-rendszert, mert az EU ezt nem engedi, ezért a cafeteriát oda lehetne adni a munkavállalóknak, hogy azt ne terheljék járulékok. Az állam lemond a járulékbevételről; a cafeteria nem számítana bele a nyugdíjba. Ha ezt meg tudnák tenni, az ösztönözné a fogyasztást - tette hozzá a miniszterelnök.

Így lesz elérhető a nullás költségvetés

A kormány célja az államadósság további csökkentése, a végső cél, hogy előbb-utóbb átlépjünk a hitelezettek közül hitelezői pozícióba, ami hamarabb megvalósulhat, mint sokan gondolnák - vélekedett a miniszterelnök. Az államadósság csökkentéséhez pedig az kell, hogy a költségvetés egyensúlyba kerüljön. A most készülő 2017-es költségvetés tervezési célja, hogy elkülönítsük a működtetési és a fejlesztési költségeket. A tervek szerint nem lehetne működtetésre kölcsönt felvenni, hitelfelvételről csak fejlesztéseknél lehet szó. Így egy-két éven belül elérhető a valóságosan is nullás deficit - mondta a miniszterelnök.

Veszélyek leselkednek ránk

A számok jól néznek ki, de azért a veszélyekről is érdemes beszélni. Orbán szerint három komoly veszély közül az első "mi saját magunk". 1990 óta 2014 volt az első, amely a választási évek közül nem "ment tönkre a költségvetésünk". Ezért 2018-ban költségvetési osztogatás nélkül kell a választásokra felkészülni.

A második nagy probléma a migráció, Magyarország kulturális homogenitása komoly gazdasági versenyelőnnyé válhat, amely felértékelődik.

A harmadik veszély az EU stagnálása, ehhez alkalmazkodni kell. Orbán szerint nem járható út a költségvetési és adóunió , ugyanis ezt a pénzügyi terhet a német gazdaság nem tudja vállalni. Ezért az EU nyugati része stagnál a következő években Orbán Viktor jövendölése szerint, vagyis az európai projekt "elakadt marad" - ezzel a hátországgal kell sikeres magyar gazdaságpolitikát folytatni.