A kutatóintézet elsősorban a tó ökológiai állapotát vizsgálja és követi, ami részben összefügg a vízminőséggel, de nem fedi le teljes egészében - fogalmazott Pálffy Károly. A kutató elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a vízben lebegő algák mennyiségét. A túl sok alga a vízben ugyanis mind ökológiai szempontból, mind humán-egészségügyi szempontból káros következményekkel járhat.
A Balatonban ilyen szempontból semmilyen probléma sincs, gyakorlatilag az elmúlt 15-20 évben nem jelentkeztek ilyen problémák. Ennek elsősorban az az oka, hogy azok a szervetlen tápanyagok, amelyek az algák növekedéséhez elengedhetetlenek - elsősorban a foszfor és a nitrogén - mennyisége drasztikusan lecsökkent a tóban az elmúlt húsz évben - indokolta a tudományos munkatárs.
E szempontból jónak mondható a víz minősége. Létezik egy rendelet, amely a természetes fürdővizek vízminőségének minősítésével foglalkozik. A Balaton vize bőven az ott szereplő határértékek alatt van gyakorlatilag az összes paraméter tekintetében - mondta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa a portálnak.
Van egy olyan csoport, amelyet külön is vizsgálnak, a cianobaktériumokat. Ezek ugyanúgy viselkednek, mint az algák, viszont egyes csoportjaik toxinokat termelhetnek. Ilyen toxinok előfordulnak a Balatonban is, ám ezek mennyisége rendkívül kicsi, és a részaránya jóval alacsonyabb, mint a 80-as években - mondta Pálffy Károly.
Ráadásul az évtizedek során soha nem tudtak kimutatni olyan taxont, ami ténylegesen toxint termelt volna a vízben, úgyhogy ilyen kockázattal nem kell számolni a Balatonnál - jelentette ki a kutató.
Az, hogy meleg nyárral számolhatunk idén, két dolgot eredményezhet: egyrészt melegszik a víz, másrészt a Balatonban a megnövekvő párolgás miatt csökken a vízszint. Ez okozhat lokális változásokat elsősorban a part menti régiókban, de összességében a tó egészét nézve a víz minőségét nem befolyásolja.
Jó vízminőséggel számolhatunk egész nyáron
- hangsúlyozta az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa.