A költségvetés többé kevésbé minden polgár életét befolyásolja, ennek ellenére az ezzel kapcsolatos kérdések felvetése Magyarországon csak néhány politikus kiváltsága. A költségvetési tervezetek nyelvezete nehézkes, bizánci stílusú olyannyira, hogy sokszor a döntéshozókat is elriasztja a részletek kibontásától. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) a "Civilek a költségvetésről" elnevezésű projekt elindításával, amelynek keretében a 2016-os költségvetést nyilvánosan véleményezni fogja, annak érdekében, hogy az minél szélesebb közvéleményhez eljusson - mondta Romhányi Balázs, a KFI vezetője a szervezetek közös sajtótájékoztatóján.

Mint ismert a kormány a korábbi őszi költségvetési vita helyett már nyárra el akarja fogadni a költségvetést, amit átláthatósági és stabilitási szempontokkal indokolt. A KFI vezetője szerint a kabinet egy valós problémára - a stabilitás biztosításra - inadekvát választ adott. Azt lehet tudni, hogy a kormány a büdzsé elfogadásával akarja jelezni, hogy kész a bankadó csökkenésére. Teszi ezt úgy, hogy korábban akár egy évben tízszer is módosította az éves költségvetést.

Miközben a kormány a 2016-os büdzsé elfogadására készül, az azt megalapozó adótörvényekről még csak nyilvános ötletelés folyik. A szakember szerint nem elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy a költségvetési törvényt az elfogadása után, de még 2016 előtt módosítani kell. A civileket ráadásul a kormány váratlan lépése lépéskényszerbe hozta, hisz így az előkészítő anyag kidolgozására a nyolc hónap helyett alig két hónap maradt.

A "Civilek a költségvetésről" programban az oktatási, környezetvédelmi, és energiapolitikával foglakozó szervezetek mellett a nyilvánosságért küzdő egyesületek is is részt vállalnak. A KFI célja, hogy az előkészítő anyagok, javaslatok a parlamenti vitába bekerüljenek, azok széles körben ismerté váljanak.

Kínos kérdések jöhetnek

A tervek szerint a kormány május 13-án nyújtja be a költségvetés fő számait, ezt követően május végén kerülnek a részletes fejezeti indoklások a képviselők elé - ekkor fogják publikálni a civilek a saját elemzéseiket. A tervek szerint a hiányzó adatok kapcsán - amelyek borítékolhatóak - kérdéseket fognak intézni az illetékes miniszterekhez. A civil szervezetek nem törekednek egységes civil véleményre, hanem minden szervezet a maga profilja szerint veszi górcső alá a 2016-os költségvetés tervezetét.

Több szervezet koncentrál a foglalkoztatáspolitikára: a Magyar Szegénységellenes Hálózat például arra próbál választ adni, hogy a kontraproduktív közmunkával szemben (melynek során a résztvevők alig tíz százaléka kerül vissza az aktív munkaerőpiacra), milyen más aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket alkalmazhatna a kormány, illetve ezekre milyen forrásokat szán. Az átláthatatlanná vált Munkaerő-piaci (nemzeti foglalkoztatási) Alap gazdálkodására koncentrál majd a Magyar Női Érdekszövetség, amely nem mellesleg a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülésre is figyelemmel lesz - ez a szemlélet teljesen hiányzott eddig a hazai költségvetési kultúrából.

Több szervezet figyeli a köz- és felsőoktatással kapcsolatos költéseket: a Romaversitas Alapítvány az oktatás területén tapasztalható diszkrimináció felszámolást elemzi a költségvetésben. Azt vizsgálják, hogy egyenlően finanszírozza-e az állam a különböző iskolatípusokat. Biztosítani kellene ugyanis, hogy minden gyerek egyenlő arányban részesülhessen az oktatásból, függetlenül attól, hogy milyen iskolába jár. Vizsgálni fogják az ingyenes óvodai, bölcsődei étkeztetés pénzügyi helyzetét, ugyanis ma is számos település van ahol járni, jár, de nem jut el ez a támogatás a gyerekekig.

Kínos kérdésekre számíthat a kormány a felsőoktatás anomáliáival a Ludovika Campus projekt túlköltéseivel kapcsolatban is a Pedagógusok Szakszervezetétől. A PDSZ "hadat üzen" a Miniszterelnökség keretei között működő áltudományos kutató szervezeteknek is. Ilyen például a Veritas Intézet és számos más intézmény, amit az elmúlt években alapított a kormány.