A képviselők a nyári szünetig tartó tavaszi ülésszak alatt elfogadhatják az új büntető törvénykönyvet (Btk.) és akár a következő polgári törvénykönyvet (Ptk.) is, a még hiányzó sarkalatos törvények azonban a korábbi tervekkel ellentétben csak ősszel születhetnek meg, miután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője megerősítette, hogy azokról ötpárti egyeztetéseket kezdeményeznek.

Az MTI beszámolója szerint a Ház hétfőn a közelmúltban elhunyt Csurka István íróra, volt MDF-es, majd MIÉP-es országgyűlési képviselőre emlékezve kezdi ülését, ezt követően az LMP-s Kaufer Virág helyére lépő Szél Bernadett mandátumigazolására és képviselői eskütételére kerül sor.

A napirend előtti felszólalások sorát várhatóan Orbán Viktor kormányfő kezdi, aki az európai uniós csúcstalálkozókról, illetve a tavaszi feladatokról számol be.

Az Országgyűlés hétfőn határozati javaslat formájában támogathatja Magyarország csatlakozását az új uniós fiskális paktumhoz, ehhez azonban az kell, hogy egyetlen képviselő se nyújtson be módosító javaslatot a külügyminiszter előterjesztéséhez, ellenkező esetben ugyanis a jövő hétre csúszik a szavazás. Az Európai Tanács állam- és kormányfői idén január végén állapodtak meg a paktum tartalmáról és a tervek szerint a tagállamok az Európai Tanács március 1-2-ai ülésén alá is írják a dokumentumot. A kormány február 8-án tárgyalta meg a szerződés végeleges szövegéről szóló előterjesztést, annak elfogadását azonban az Országgyűlés támogatásához kötötte.

A megszokott interpellációs blokk után a parlament a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, fideszes képviselői indítványról szavazhat. Az előterjesztés egyebek mellett állami monopóliummá tenné a dohánytermékek árusítását, azokat a tervek szerint csak a külön erre a célra alakuló trafikokban lehetne majd megvásárolni.

A határozathozatalokat követően az egyházügyi törvény módosításáról, vagyis vallási közösségek egyházzá nyilvánításáról kezdődik vita. Lázár János erről, a Fidesz-KDNP egri frakcióülését követően úgy nyilatkozott, a kormányoldal "első körben" kevesebb mint húsz vallási közösséget javasol egyházzá nyilvánítani. A január 1-jén hatályba lépett egyházügyi törvény úgy rendelkezik, egyesületek egyházként történő elismertetésére az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága jogosult törvényjavaslatot előterjeszteni. A tavaly december 30-án megszavazott jogszabály egyébként tizennégy egyházat ismer el, ugyanazokat, amelyeket a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvény.

A Ház kedden tárgyalja a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A kormány ebben egyebek mellett azt mondatná ki az Országgyűléssel, hogy szükséges mindenkor méltóképpen megemlékezni a kommunista önkény áldozatairól, és felhívni a figyelmet a totális diktatúrák embertelenségére.