A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Nagy kérdés, hogy a kormány miként rendezi el a 2013-as költségvetés tervezetét, amelynek utolsó körös részletes vitája az eredeti tervek szerint az e heti kétnapos ülés egyetlen említésre méltó pontja. Mint ismert, a javaslatot a kormány már nyár elején beterjesztette, sőt a fő számokat, így a hiányt, az adóbevételeket már el is fogadta a parlament, ám az azóta beterjesztett módosítások miatt az elfogadott és a reálisan várható hiányszám között 300-400 milliárd forintos lyuk tátong. Nem egyértelmű a kormányzati kommunikáció, hisz Rogán Antal fideszes frakcióvezető a múlt héten már arról beszélt, hogy nem úszható meg a büdzsé átírása, az NGM viszont még az utolsó körös részletes vitára készül. A jelenlegi menetrend szerint a büdzséről már szeptember vége előtt döntenének.

Kapcsolódó

A kormány munkahelyteremtő programjáról, benne az új kisvállalkozói és kisvállalati adókról, a célzott járulékcsökkentésekről viszont még meg sem kezdődött a vita (ezek elfogadása novemberben várható). Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyteremtő programon túl külön adótörvény beterjesztését ígéri a kormány a következő napokban, amelyben a számviteli törvényt módosítanák. Komolyan befolyásolhatja a büdzsét a jövő júliustól bevezetendő e-útdíj, melyet a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre vetnének ki. A törvényjavaslattal már júniusban el kellett volna készülnie a fejlesztési tárcának, ugyanis a kormány szeptemberi elfogadással kalkulált − anélkül viszont megkérdőjeleződhet a határidő tartása, miközben a 2013-as büdzsé már 75 milliárdos bevételt remél e soron.

Még szeptemberben a ház elé kerülhet a kisajátítási törvény módosítása, a tervek szerint egyszerűbbé tennék ezeket az eljárásokat. A kormány átírná az ingatlan-nyilvántartási törvényt is oly módon, hogy a hatósági, bírósági megkeresésen, határozaton alapú eljárások egyszerűsödjenek, gyorsabb legyen a változások feldolgozása. A jogalkotási tervben szerepel az is, hogy a kormány törvényi szinten szabályozná a 2013−2020 közötti időszakban a széndioxid-kvóták értékesítését, ezzel átláthatóbbá válna a rendszer a mostaninál, amelyben ad hoc döntések születtek az állam által eladható kvótákról.

Az ősz legnagyobb jogalkotási dobása szerteágazó volta és bonyolultsága miatt kétségtelenül az új polgári törvénykönyv lehet. A pár oldal híján 700 oldalas javaslatot a kormány már júliusban beterjesztette. Tárgyalása októberig tart, elfogadása novemberre várható. Kisebb terjedelmű változást hozhat a felnőttképzési törvény, amely a jelenlegi bürokratikus rendszer átalakítását kísérli meg. Az elvi cél az, hogy a képzés idomuljon a munkaerő-piaci elvárásokhoz.

A nem szorosan gazdasági törvények közül szembetűnő a törvényhozási aktivitás a rendőrségnél, több törvényjavaslat is foglalkozik a rendőrségi életpályamodell átalakításával, de a kormány a tervek szerint belenyúl a bíróságok és a honvédség személy/szervezeti ügyeibe is és novemberben elfogadhatják az új választási törvényt is.