A Munkavédelmi Bizottság 2015. június 25-i ülésén foglalkozott a Munkavédelem Nemzeti Politikájával (MNP), mivel az első tervezet már elkészült. Az ülésről ugyanakkor nem sok minden került nyilvánosságra, mindössze annyit lehet tudni, hogy a dokumentumban a legfontosabb kulcskifejezések, statisztikák, hatósági tapasztalatok, célok és feladatok is megjelennek majd, és cél, hogy tömör, ne csak a szakemberek számára érthető dokumentum készüljön.

Rákérdeztünk az NGM-nél is, hogy milyen célból készül az MNP. A válasz szerint a fő irányelv, hogy fejlesszék a munkavédelmet annak érdekében, hogy "a munkakörülmények javításán keresztül hozzájáruljon a termelékenység és a versenyképesség növekedéséhez, az egészségben eltöltött életévek számának növeléséhez." Ennek érdekében a dokumentum a helyzetelemzés mellett a munkavédelemre vonatkozó feladatokat is tartalmazni fog.

Arról is érdeklődtünk, hogy az MNP hatására változni fognak-e a vállalkozásokra vonatkozó munkavédelmi előírások. Az NGM szerint egyelőre ez is kidolgozás alatt van, ám felhívták a figyelmet arra, hogy a nagyon szigorúnak mondható uniós szabályozás miatt kicsi a mozgástér. Ugyanakkor cél lesz megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére, a kis és középvállalkozások támogatására milyen további eszközök állnak rendelkezésre - közölte a szaktárca. Véglegeset tehát most még nem tudunk, biztosat is csak jövőre, hiszen a jelenlegi tervek szerint december 31-én zárul le az MNP előkészítése.

50 millió forint munkavédelmi bírság az első fél évben

A munkáltatók 83,5 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrök az idei első fél év során, a felügyelők 228 esetben több mint 50 millió forint értékben szabtak ki munkavédelmi bírságot, míg 87 esetben több mint 5 millió forint értékben eljárási bírság megfizetésére kötelezték az érintetteket - írta az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának jelentésére hivatkozva, amit a szaktárca honlapján tettek közzé.

Csaknem 7000 munkáltatónál végeztek munkavédelmi vizsgálatot. A hatóság megállapította, hogy a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 34,4 százalékának, vagyis több mint 31 ezer embernek súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia. Az ellenőrzéseket elsősorban a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a gépipar és az építőipar területén végezték, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is.

Van tennivaló

Mindenképpen javítani kell a munkakörülményeket a kis- és középvállalkozásoknál (kkv), mivel miközben a világ dolgozóinak a felét ők foglalkoztatják, a végzetes balesetek száma kétszer olyan gyakori náluk, mint a nagycégeknél - vélte nyár eleji állásfoglalásában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

Évente több mint kétmillióan halnak meg munkavégzés közben bekövetkező sérülés, vagy betegség miatt. Ezen felül 313 millió dolgozó sérül meg kisebb-nagyobb mértékben, ami azt jelenti, hogy naponta 850 szenvednek valamilyen balesetet a munkahelyükön. Az emberi tragédián túl ennek számottevő gazdasági hatása is van, hiszen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számításai szerint a világ GDP-jének 4 százalékába kerülnek ezek az esetek - indokolta Guy Ryder, az ILO vezetője, hogy miért van szükség komoly lépésekre.

Itthon is van hova fejlődni

Az idei első negyedév az utóbbi öt év legrosszabb adatát hozta a munkabalesetek szempontjából, hiszen az első három hónapban 4182 esetet regisztrált a hatóság - 2012-ben például ezer balesettel kevesebbet jelentettek be a cégek. A statisztika szerint a legtöbb baleset (1399) a 50-149 fő közötti vállalatoknál történik, de nincsenek sokkal lemaradva a 10-49 főt foglalkoztatók (1164) sem. A nagy, 500 főnél több emberrel dolgozó cégeknél már jóval kevesebb, 599 baleset történt, ahogy a mikrovállalatoknál (523) is kevesebb ilyen esetet regisztráltak.

A munkavédelmi helyzet sem a legrózsásabb, hiszen az idei első negyedévben a vizsgált cégek több mint 80 százaléka bukott le valamilyen szabálytalansággal. Ezen esetek valamivel több mint harmadában (34,3 százaléka) kifejezetten súlyos szabálytalanságról beszélhetünk.

Egyre kevesebb az ellenőrzés

Hét év alatt a felére esett vissza a munkavédelmi ellenőrzések száma - írta meg nemrég a Magyar Nemzet. Míg 2008-ban még 35 ezer körüli volt az ellenőrzött munkáltatók száma, addig 2014-ben már kevesebb mint 17 ezer vizsgálatot hajtottak végre az országban, és 2015 első negyedévének adatai szerint az ellenőrzések száma mintegy 700-zal kevesebb 2014 azonos időszakához képest.

A munkabalesetek száma - és a halálos balesetek száma is - évek óta emelkedik: a friss adatok szerint amíg 2012-ben 17 ezer munkabaleset történt, addig ez a szám most megközelíti a 20 ezret.