A szakmai szervezet közleménye szerint a biztosítók különösen azokban az esetekben vízsgálódnak fokozottan, amikor a gépkocsin több, egymástól független elem is sérül, a baleset és a bejelentés időpontja között hosszabb idő telik el, illetve, ha nem egyértelmű a baleset minden körülménye.
Az utóbbi esetben a biztosítók egyre sűrűbben folytatnak hosszas jogalapvizsgálatot, amelyek egyre gyakrabban eredményeznek különféle arányú kármegosztást. A FBAMSZ szerint a helyzet az ügyfelek szempontjából akkor javulhatna, ha bevezetnék a - több piaci szereplő által évek óta szorgalmazott - direkt kárrendezést, amely során az ügyfél a kárát nem a vétkes fél, hanem saját biztosítóján keresztül rendezhetné.
A szövetség külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a zökkenőmentes kárrendezés érdekében az ügyfeleknek érdemes számos kérdésre figyelniük. A biztosítók például lehetővé teszik a kár bejelentését okos telefonon is, ez azonban nem pótolja a kárbejelentő lap kitöltését, és beadását. A bejelentő lapot mindkét félnek alá kell írnia, és külön ügyelni kell arra, hogy a vétkes fél ismerje el aláírásával a felelősségét. Általános szabály: készüljön több kép a helyszínről.
Három esetben feltétlenül rendőrt kell hívni: ha a baleset személyi sérüléssel járt, ha gyanús, hogy az ellenérdekű fél ittasan vezetett, illetve ha a felek nem tudnak megegyezni a felelősségben. A biztosító azonban felülbírálhatja a rendőrségi határozatot: például vétlenség esetén is alkalmazhat kármegosztást.
Gyakori vita totálkárnál, a roncsérték. Ha a biztosító által megállapított érték kisebb a kínált vételárnál, akkor kérni kell a biztosítót, hogy a szerződött kereskedője vegye át az értékesítést, így lehet a roncsértéket korrigáltatni a biztosítóval.