A Napi Gazdaság szerdai számának cikkei

A kormány már korábban elhatározta, hogy át akarja alakítani az uniós pályázatok lebonyolításáért felelős rendszert, mégpedig két lépcsőben − mondta a Napi Gazdaságnak Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár. Első lépésként az irányító hatóságok átkerülnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a minisztériumokhoz, így például a szociális kérdések az EMMI, az energetikai és infrastrukturális kérdések az NFM, a gazdaságfejlesztési és regionális kérdések pedig az NGM alá fognak tartozni.

Már őszre várhatóak a változások

Az NFÜ maradék része megmarad a jelenlegi formájában, de már nem az NFM, hanem a Miniszterelnökség alá lesz rendelve − közölte Csepreghy −, így gyorsabban és hatékonyabban lehet elvégezni a minisztériumokon átívelő feladatokat, mint például az egységes eljárásrend kialakítását vagy akár az uniós pályázatokat érintő kommunikációt.

Mivel a rendszernek január elsejétől működnie kell, a kereteket már az ősz folyamán ki kell alakítani; ez nem azt jelenti, hogy 2014-ben már megszűnik a mostani rendszer − hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A változásokat az EU-val is egyeztetik, ám Csepreghy szerint az Európai Bizottságnak (EB) mindegy, milyen intézményi felállásban működik a rendszer − az ugyanis tagállami hatáskör −, annyit kértek, hogy ne szenvedjenek hátrányt a mostani kifizetések és a rendelkezésre álló tudás megmaradjon a következő ciklusra is. Ez utóbbival sem lesz gond a helyettes államtitkár szerint, ugyanis nemcsak a szervezeti egységeket, hanem az ott dolgozókat is átviszik az NFÜ-től vagy a Miniszterelnökséghez, vagy a szaktárcákhoz.

A VÁTI-tól az NTH-ig

Önmagában az NFÜ-nek a Miniszterelnökség alá kerülése nagyban átrendezi a tárcák közötti hatalmi térképet, az irányítási hatóságok horizontálissá tétele pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumot hozhatja erősebb helyzetbe. Ennek lebonyolításában potenciális új szereplő lehet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH).

A hivatal létrehozására a kormány 2011 decemberében tett javaslatot, gyakorlatilag a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. feladatát vette át. A nagy múltú várostervező szervezet 1998-tól a PHARE-programok végrehajtásában vett részt, azóta pedig egyre nagyobb súllyal jelentek meg nála más uniós támogatásokhoz kapcsolódó tevékenységek. A Napi Gazdaság információi szerint a VÁTI fokozatosan az NFÜ háttér-intézményeként működött − ez okozta vesztét is, vele együtt a VÁTI is célkeresztbe került. Az operatív programok kidolgozásában részt vevő szakmai apparátust a 2014−2020-as uniós költségvetési ciklus előtt viszont nem akarták veszni hagyni, ezért a VÁTI csapatának és a vezetőség nagy részének az NGM adott otthont, már az NTH keretein belül.

A hivatal egyelőre ugyancsak háttérintézményként, az operatív programok megírásán dolgozik, de ez a feladat hamarosan véget ér, és még nem tisztázott, hogyan működik tovább az intézmény. A gyors megalakulást övező bizonytalan időszakban még a módszertani központ szerepe is felmerült, hiszen az EU-s programokról jelentős tudás halmozódott fel, de a támogatások koordinálásának átalakítása is pozícióba hozhatja az erős szakmai apparátussal rendelkező, feladatot kereső hivatalt (lásd másik írásunkat is).

Pályázatok az állam kockázatára télen

Ugyanakkor nemcsak a hazai, hanem az uniós rendszer is változik. A következő költségvetési időszaknak új háttérjogszabály-csomaggal és szabályrendszerrel vágna neki az Európai Bizottság − mondta Csepreghy. Erről már 2011 októbere óta folynak a tárgyalások, megállapodás a helyettes államtitkár szerint idén őszre várható. Az új operatív programok csak ezután nyerhetik el végleges formájukat, de már most is havi rendszerességgel egyeztetünk erről a bizottsággal − számolt be Csepreghy, hozzátéve: a legfontosabb, hogy sikerüljön meggyőzni az EB-t, Magyarország úgy is el tudja érni a 2020-ra kitűzött uniós célokat, ha a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Jelenleg arról zajlanak a tárgyalások, hogy melyik operatív programnak milyen prioritása lesz, ezekhez mennyi pénzt rendelünk, illetve ezek hogyan járulnak hozzá a közös célok eléréséhez.

Télen jó esetben már meg is jelenhetnének az első pályázatok, akkor is, ha az operatív programokat nem fogadta el a bizottság − véli Csepreghy, aki szerint nem arra kell számítani, hogy minden területen megjelennek a tenderek, hanem hogy kiírnak néhányat az állam kockázatára. Ha ugyanis nincs akkreditált program, akkor a magyar költségvetésnek kell eleinte helytállnia, ám ha később véglegesítik az operatív programokat, akkor a már meglévő kiírást be lehet abba emelni. Ennek megfelelően a "kis kockázatú" pályázatok jelenhetnek meg először, ilyen lehet a megújuló energiahordozók részarányának növelése, hiszen köztudott, hogy az EU 15 százalékra szeretné azt emelni.

Itt a "tervhivatal", átalakul a pénzosztásért felelős intézményi struktúra

A 2014−2020-as uniós forráselosztást koordináló intézményrendszer átszervezéséből valószínűleg nem marad ki a 2011-ben Matolcsy György minisztersége idején felállított, tavaly óta működő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH). A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szervezetén belül működő intézmény konkrét gazdaságpolitikai szerepéről egyelőre keveset tudni. A mintegy száz munkatárssal és évi 1,2 milliárd forintos költségvetéssel működő, gazdasági tervezésért felelős intézménynek feltételezhetően az uniós forráselosztással kapcsolatban lesz majd komoly feladata.

Nagyobb szerep az NTH-nak

Az NGM-en belül külön szakállamtitkárságot hoztak létre, a tervezési koordinációs államtitkárságot, ez alá került az NTH, amelynek egyik legfontosabb feladata az uniós támogatási (operatív) programok hazai igényeknek megfelelő kialakítása. A hivatal elsősorban hosszú távú hatásvizsgálatokat készít uniós fejlesztési programokkal, régiós fejlesztésekkel és területrendezéssel kapcsolatos iparági területeken, amelyek a kormány fejlesztéspolitikájának kiemelt stratégiai területeit érintik.

Az NTH megerősödéséből fakadó intézményi feszültségek könnyen túlnyúlhatnak a minisztérium falain, tavaly óta az államigazgatás legmagasabb szintjén zajlik ugyanis az uniós forráselosztásért felelős intézményrendszer radikális átalakítása. Az már valószínűsíthető, hogy a nagy kárvallott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) − eddig ez felelt a kormány fejlesztéspolitikai céljainak kidolgozásáért, a fejlesztési tervek készítéséért és végrehajtásáért. Az NFÜ tavaly mintegy 9 milliárd forintból gazdálkodott és lényegében egymaga felügyelte az idén záruló hétéves ciklusban Magyarországnak szánt 8200 milliárd forintnyi uniós forrás elosztását.

Működési zavarok

Az intézmény működését sok kritika érte − tavaly Orbán Viktor részéről is −, amióta a kormányváltást követő masszív átszervezés nyomán lelassultak a forráslehívások. Decemberben született egy kormányhatározat, amely teljesen új intézményi struktúrába készült áthelyezni az uniós pénzek elosztását. Az akkori tervek szerint a végrehajtás magasabb szintre került volna a Miniszterelnökségen belül felállított Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottsághoz, míg az operatív programok kialakítása − a szakmai irányítói döntéshozatal − átkerült volna az ágazatokért felelős államtitkárságokhoz. A végrehajtás decentralizálásáról Csepreghy Nándor, az NFM kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy a szaktárcák bevonásával a szakpolitikai tudás erősebben jelenhetne meg a döntéshozatalban.

Mindennek ellenére nem sok minden történt az átalakítás terén, aminek több oka is lehet, például hogy a fejlesztéspolitika decentralizálását legerősebben támogató Matolcsy György időközben átigazolt az MNB-be. A helyét az NGM-ben átvevő Varga Mihályról pedig köztudott, hogy inkább a költségvetési politikáért rajong, semmint a hosszú távú fejlesztéspolitikai tervekért.

Intézményi feszültségek

A mostani uniós költségvetési ciklusban 15 operatív programon keresztül lehetett uniós pályázati pénzeket kiosztani, ám a támogatások nagyjából 60 százaléka a gazdaságfejlesztési operatív program alá tartozott, amelynek felosztása a két nagy minisztériumi háttérintézmény között még nem zárult le.

A decemberi kormányülésen amúgy nemcsak a magasabb (miniszterelnökségi) szintű koordinációról döntöttek, hanem arról is, hogy a következő uniós keretből lehívható forrásokat kevesebb terület között osztják szét. Kevesebb pénz juthat például humánerőforrás-fejlesztésre és infrastrukturális beruházásokra, viszont több a gazdaságfejlesztésre. Vagyis a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság az operatív támogatási rendszer további koncentrációját favorizálja, ami az elosztási feladatokért harcoló intézmények közötti feszültséget élezheti.

Kettős struktúra maradna 2015-ig

Az NFM-et képviselő Csepreghy korábban arról is beszélt, hogy a jelenlegi NFÜ-központú struktúra 2015-ig fennmarad, ugyanis a mostani pályázati keret kifizetései eddig tartanak, ráadásul egy új intézmény brüsszeli akkreditálása rengeteg időbe és pénzbe kerülne, ami a ciklus végére összpontosító nagyobb kifizetéseket hátráltathatja. A kettős struktúra tehát a következő két évben párhuzamosan működne, ha a valós irányítói feladatokat, például a következő ciklus gazdaságfejlesztési operatív programját megkapná az NTH.