Az új Ptk. számos területen hoz változást, így többek közt a biztosítéki rendszer is változott - mondta egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Vági József, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda partnere, majd hozzátette, hogy a fő rendezőelv szerint egyszerűsödik a rendszer, mely szerint főleg a zálogon alapuló biztosítékokra kell számítani, mivel a jogalkotó megszüntette a fidúciárius biztosítékokat (így például a biztosítéki célú engedményezést, vételi jogot).

Fontos változás, hogy az új Ptk. kötelezővé tette egyes ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjog, ingó vagyontárgyak tulajdonjog fenntartással történő eladása, valamint a faktoring- és a pénzügyi lízing szerződések bejegyzését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által üzemeltetett újonnan létrejött hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Mivel a hitelbiztosítéki nyilvántartásban szereplő biztosítékosak bejegyzését főszabály szerint a szerződő feleknek kell elvégezniük, jelentős adminisztrációs tehernövekedésre számíthatnak a bankok, pénzügyi vállalkozások. A bejegyzési kényszer érinti azonban a biztosítékokat nyújtókat is, ideértve a magánszemélyeket is, tekintettel arra, hogy ezen személyeket közjegyző segítségével előzetesen regisztrálni kell a hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszerben. Vági elmondta azt is, hogy a jogalkotó célja volt, hogy minél több biztosíték lehessen bárki számára megismerhető, ezzel is növelve a nyilvánosságot és a forgalom biztonságát.

Gépjármű esetében annak az alvázszámát, míg más vagyontárgynál például a gyártás évét, a gyártó nevét, a gyártási számot, illetve a gyártó által adott egyedi azonosítót vagy elnevezést lehet bejegyezni, illetve lehetőség van a vagyontárgyak körülírással történő meghatározására. Az új szabályozás például jól jöhet akkor, amikor egy felszámolás alá került cég esetén a felszámoló a nyilvántartásnak köszönhetően könnyebben meg tudja állapítani, hogy kinek a tulajdonába tartozik az adott ingóság, amelyen az eladó fenntartotta a tulajdonjogot az ellenérték kiegyenlítéséig - mondta Vági.

Ide kapcsolódik, hogy az új szabályozás átalakította a bírósági végrehajtáson kívüli zálogjog érvényesítést is, így például lehetőség lesz a zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult általi megszerzésére is.

Változás az is, hogy, bár a gyakorlatban ez már eddig is működött, az új Ptk. már kifejezetten tartalmazza azt a lehetőséget, hogy nem csak bankok (bankgarancia formájában), hanem egyéb társaságok is nyújthatnak garanciát, így például anyavállalati garancia formájában - emelte ki Vági.

Általánosságok nehezítik a Ptk. alkalmazását

A Ptk. a franchise és a forgalmazási szerződéseket is szabályozza, ám néha meglehetősen életszerűtlen módon - mondta Kui Szilárd, a Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda ügyvédje. Ez utóbbi esetében például a törvény a forgalmazó kötelezettségeként szabályozza az adott adott termék értékesítését. Tehát szerződésszegést jelent, ha nem sikerül eladni az árut? - tette fel a kérdést Kui, aki éppen ezért állította: jelenleg a szabályozás nincs minden esetben rendesen átgondolva és nem szolgálja ki teljes mértékben a piaci igényeket.

Hasonló a helyzet a franchise szerződéseknél is, ami alapvetően egy elég bonyolult szerződés, hiszen számos kötelezettséget kell meghatározni benne - állítja Kui. A Ptk. itt is belenyúl a szabályozásba, ám eléggé általánossá teszi, fontos kérdéseket, például területi, illetve tárgyi kizárólagosság kérdését, - azt, hogy egy kereskedő egyedül értékesíthesse az adott terméket egy településen, vagy hogy ő csak a franchise szerződésben meghatározott termékeket árulhassa - nem szabályoz, míg a franchise hálózat vagy az értékesített termék illetve szolgáltatás jóhírnevének védelme tekintetében pontatlan szabályozást tartalmaz.

A forgalmazási és franchise szerződésekkel kapcsolatban pozitívumként értékelhető, hogy a Ptk. szabályozásától a felek a szerződésükben szabadon eltérhetnek - fogalmazott Kui, hiszen a forgalmazási és franchise szerződésekkel kapcsolatos néhány paragrafus diszpozitív, "tehát tudni kell azt, hogy van néhány rossz szabály, és azokat a feleknek kell a szerződésükben az igényeiknek jobban megfelelő szabályokkal helyettesíteniük". Ennek következménye lehet a szakember szerint, hogy a nemzetközi cégek a Magyarországra vonatkozó franchise és forgalmazási szerződéseiket a magyar partnerrel továbbra is valamelyik külföldi jog (német, svájci, francia) alatt fogják megkötni.

Új jogintézmény a bizalmi vagyonkezelésben

A Ptk. új jogintézményként szabályozza a bizalmi vagyonkezelést is. A bizalmi vagyonkezelők tevékenységéről szóló külön törvény alapján már elhatárolhatjuk az üzletszerű, és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet. Üzletszerűnek minősül a bizalmi vagyonkezelési tevékenység, ha a vagyonkezelési díj eléri a kezelt vagyon 1 százalékát vagy évente legalább két bizalmi vagyonkezelési szerződést köt a vagyonkezelő - közölte Riszter Gergely, a Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője. A szabályozás szerint a vagyonkezelőknek a kezelt vagyon 20 százalékának megfelelő biztosítékot kell letenni (a minimum letét 70 millió forint, a maximum 1,5 milliárd), de a Ptk. meghatározza azt is, hogy a vagyonkezelőnek ezen kívül rendelkeznie kell a megfelelő szakemberekkel, így például könyvvizsgálóval, jogásszal, akiknek a megfelelő gyakorlatuk is meg kell, hogy legyen.

A bizalmi vagyonkezelés körében történő tulajdonváltás esetén számos adózási kérdés merül fel, ebből a szempontból jól sikerült a szabályozás, hiszen az adósemleges lett - vélte Riszter, aki elmondta, hogy amikor a vagyonkezelő megszerzi a vagyont, nincs adó- és illetékfizetési kötelezettség, amikor viszont a kedvezményezett részérre juttatás történik, akkor már van. Minden olyan kifizetést, ami a kezelt vagyon hozamaként kerül kifizetésre és az nem a magánszemély valamely tevékenységének ellenértéke, azt osztalékként kezeli a szabályozás, (magánszemélyeknél ez 16 százalékos adót jelent, cégeknél marad az adómentesség), ezért el kell különíteni, melyik az a kifizetés, ami a kezelt vagyon terhére történik és melyik az, ami hozamból.

Szavatosság és jótállás

A jótállásnál nagy változást nem hozott a Ptk, más a helyzet azonban a szavatosságnál - mondta Fehérváry Ákos, a Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda partnere. Ilyen változás például, hogy az érvényesítési határidő alapvetően egy év, illetve fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél két év, de ezek elévülési jellegű határidők és így adott esetben van esély utólagos jogérvényesítésre is, olyan esetben, ha a termék hibája ez után az időtartam után derül ki. Ez pedig túlnyúlhat a korábbi Ptk. két, illetve három éves jogvesztő határidején és hosszabb kitettséget eredményezhet a terméket értékesítő kötelezettnek. Azonban minél hosszabb idő telik el, a vásárló részére annál nagyobb nehézséget okozhat annak bizonyítása, hogy hiba már a megvásárláskor megvolt, eddig azonban lappangott - így praktikusan valószínűleg nem hosszabbodik meg az az időszak, amíg az eladó helytállással tartozhat.

Változás az is, hogy mostantól a gazdasági társaság semmiképpen nem minősülhet fogyasztónak, csak magánszemély, ezt egyértelműen meghatározza a szabályozás. Kiemelendő különbség, hogy az új Ptk. alapján a vevő már nem csak a termék eladójával szemben érvényesítheti jogait, hanem a termék forgalmazóval vagy gyártójával szemben is, de ez a jog csak a fogyasztókat illeti meg és két évig érvényes - hangsúlyozta Fehérváry Ákos, aki hozzátette, hogy ez az új szabály kedvező a fogyasztóknak, de fokozott felelősséget ró a gyártókra és forgalmazókra. Fontos tudnivaló, hogy a fogyasztó csak a termék kijavítását, vagy cseréjét követelheti, és a gyártó csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, vagy forgalmazta, esetleg a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető, illetve ha a termék hibáját jogszabály, vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozza.