Fontos visszajelzés jött Orbánéknak - végre örülhetünk?

Tavaly a magyarországi cégek valamivel több mint kétharmada, egészen pontosan 72,4 százaléka végzett valamilyen beruházást - derül ki az MFB Indikátor friss felméréséből. A kutatás szerint a cégek egy-egy harmada 10 millió forint alatti és 10-200 millió forint közötti fejlesztést hajtott végre, míg ennél magasabb összeget a cégek 8,8 százaléka szánt erre a célra.

Érdekesség, hogy eredetileg a vállalatok 72,8 százaléka tervezett fejlesztést, azaz 0,4 százalék az, amelyik végül a tervekkel ellentétben mégsem tudott fejlődni. A vállalatok 16,4 százaléka az általuk tervezettnél nagyobb volumenben, 54,5 százaléka a megcélzottal megegyező összegben, 28,2 százaléka pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre beruházást.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Bár alapesetben azt gondolnánk, hogy a beruházások végigvitele inkább a kisebb cégeknek okoz problémát, az adatok nem ezt mutatják: miközben a mikrocégeknek csupán az ötöde fejlesztett a tervezettnél kisebb mértékben, a nagyvállalatoknál ez minden második céget érintett. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a nagyok ötöde az előre kigondoltnál többet költött beruházásokra.

A beruházást végző cégek közül különösen a Dunától keletre lévő, ill. a dél-dunántúli (azaz a relatíve kevésbé fejlett régiókba tartozó) vállalatok fordultak nagy arányban hitelkérelemmel a pénzintézetekhez, míg a szolgáltató szektorban kifejezetten alacsony volt az igénylők hányada. A mikrocégek elmúlt egy éves fejlesztéseinek finanszírozásában a kedvezményes kölcsönök, a nagyvállalatok esetében pedig a piaci árazású hitelek voltak a fontosabbak.

Hogy melyik ágazat, illetve melyik terület maradt el a saját vállalásaitól, az alábbi ábrán mutatjuk be:

Összefoglalva elmondható, hogy az eltervezettnél nagyobb összegben fejlesztő cégek között arányaiban sok a kis- és középvállalat. Akik pont belőtték, hogy mennyit fognak fejleszteni, azok jellemzően a mikrocégek, a közép-magyarországi székhelyű, a szolgáltató cégek, a kizárólag belföldön értékesítő, és a beruházásokat, ill. forrásbevonást a következő 12 hónapban nem fontolgató vállalatok. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az agrárcégek, a nagyvállalatok, az észak-alföldi és a dél-dunántúli cégek, beruházást, ill. forrásbevonást tervező cégek is viszonylag nagy arányban vannak.

Minek köszönhető a visszafogottság?

Az MFB azt is megkérdezte, hogy miért ruháztak be egyes cégek kevesebbet a tervezettnél. A főbb indokok között elhangzott, hogy romlottak a piaci lehetőségek és a verseny tisztaságának megítélése is. A fejlesztéseket végre nem hajtó cégek fő korlátait jellemzően a hitelfelvétellel kapcsolatba hozható tényezők, valamint a drága beruházási cikkek jelentik.

A kutatók nem felejtik el megemlíteni, hogy 2016 őszén a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 22,2 százalékra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (24,9 százalék) pedig új mélypontra süllyedt.

A kapacitáshiány egy kivétellel - középvállalatok - valamennyi méretkategóriában nőtt. Az ágazatok zömére elmondható, hogy a nagyobb kapacitáshiány élénkebb beruházási kedvvel párosult, ez alól csupán néhány terület kivétel: a gép- és a villamosgép gyártásnál a kapacitások relatíve alacsony kihasználtsága mellett is magas a 2017-ben beruházni akarók hányada, míg az oktatásban az elégtelen kapacitások ellenére sem erős a fejlesztési szándék.

Mit hoz a jövő?

A jó hír, hogy az egy évvel korábbihoz képest nőtt azon cégek aránya, akik fejlesztéseken gondolkodnak a következő 12 hónapban: amíg 2015 őszén a vállalatok 28,5 százaléka mondta ezt, addig tavaly év végén 37,2 százalék. Ide kapcsolódó adat, hogy az idén valószínűleg és a biztosan beruházást tervezők együttes hányada egy év alatt 6,6 százalékponttal 67,9 százalékra nőtt.

Hogy ez a beruházási kedv mennyi kiugró, azt itt mutatjuk be:

Azt pedig, hogy mely szektorokban várható előrelépés, itt:

A vállalatok a kutatás szerint átlagosan 35 millió forintot terveznek a fejlesztésekre költeni, persze nem egységesen. A nagyvállalatok például 700 milliós fejlesztésben gondolkodnak, az agráriumban 120 millió az átlagos tervezett költség, de az iparban is 73 millió.

Érdekesség, hogy amíg az ország legfejlettebb régiójának számító Közép-Magyarországon (Budapest+Pest megye) csak 27 millió az előre kigondolt költség, addig az egyik legelmaradottabb régióban, Észak-Magyarországon 60 millió.

Amennyiben az ágazatokat nézzük, úgy nem meglepő módon a közúti járműgyártás vezet 500 millióval, ám az talán már meglepő valamennyire, hogy ezt a szektor a vad- és erdőgazdálkodás követi nem sokkal lemaradva.

Amennyiben ezek a tervek megvalósulnak, úgy az MFB szerint a beruházások volumene mintegy 0-5 százalékkal emelkedhet 2017-ben. Ugyanakkor a tényleges ütem mértéke vélhetően meghaladhatja a 10 százalékot, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a vállalatok által tervezett beruházások mediánja is általában meghaladja a felmérést megelőző 12 hónapban ténylegesen végrehajtott beruházásokét - írják a kutatók, akik szerint ez az eredmény megerősíti a 2016. decemberi kormányzati várakozást, mely szerint 10,8 százalékos ütemben bővülhetnek a beruházások 2017-ben - sőt a vállalati tervek ennél némileg optimistábbak is.

Mire költik?

A legtöbb cég vágyálmainak az élen a különböző gépek, eszközök szerepelnek (ezt megkérdezettek 69,4 százaléka említette), melyet az informatikai, majd az ingatlan beruházások követnek.

A kutatásból az is kiderül, hogy az egyes cégek különböző összeget költenek egyes célokra. A legtöbbet, átlagosan 40 millió forintot az ingatlanok vásárlására és építésére költenének, ezt követi 18 millióval a gép- és eszközvásárlás, míg a képzeletbeli dobogóra a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) fért még fel 15 millióval.

Ezzel szemben energiahatékonysági beruházást csak mintegy 10 millió forint értékben terveznek a magyar vállalatok, környezetvédelmi fejlesztésre 9 milliót költenének, informatikai fejlesztésre, illetve know how vásárlásra pedig 3 milliót. A sort oktatás, képzés, készségfejlesztés kategória zárja, erre mindössze 1,25 milliót adnának.

Persze aki valamit fejleszt, az nem zárja ki, hogy más irányú tervei is legyenek:

A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a gép-, eszközbeszerzést tervező vállalatok az egyéb beruházási irányokat viszonylag alacsony arányban említették, miközben a többi beruházási formát tervező cégek zöme (négyötöde vagy nagyobb hányada) a gép-, eszközvásárlást is felsorolta fejlesztési tervei között. Ezzel szemben a licensz vásárlást tervező vállalatok nagy arányban számoltak be a többi beruházási irányról is, miközben a szellemi tulajdon, know how vásárlást alig említették a többi beruházási kategóriában gondolkodó vállalatok.

Miért és miből?

A kutatás során azt is megkérdezték, hogy egyes vállalatok, miért fejlesztenek. A leggyakoribb válasz a hatékonyság javulása volt, de sokan említették az állagmegőrzést is.

Érdekesség, hogy az idei beruházásoktól a vállalatok által várt pozitív társadalmi, környezeti, gazdasági hatások sorában a munkahelyteremtés szerepel az első helyen, melyet a környezetbarát termelési technológia alkalmazása, valamint a munkaerő képzettségének javítása követ.

Ugyanakkor az, hogy a fejlesztés elmaradott térségben megy végbe, vagy, hogy hátrányos helyzetűeknek teremt munkát, alig mozgatta meg a cégeket.

A jó hír ugyanakkor az, hogy az MFB Indikátor 2009-es indulása óta nem látott magas szinten volt azon cégek aránya (31,2 százalék), akik saját erőből is képesek voltak beruházni. Ez az arány persze magasabb a fejlettebb régiókban, de a vad- és erdőgazdálkodás, az iparnak és a hagyományosan exportra termelő ágazatokra is jellemző ez.

Persze azért ha van mód, azért igénybe vesznek külső segítséget is: a fejlesztést tervező vállalatok kétharmada vissza nem térítendő támogatáshoz (azaz uniós pénzhez), fele kedvezményes hitelhez szeretne jutni egy éven belül. Piaci hitelt minden hatodik cég akar felvenni, külső tőke bevonását 4,6 százalékuk tervezi - ezt főleg az innovatív tevékenységet végzők tervezik.

És hogy mennyi pénzt akarnak így bevonni a cégbe?

A beruházásokat azonban, ahogy az elmúlt években is, úgy idén is számos tényező akadályozza:

Persze ez is sok mindentől függ, többek közt a területi elhelyezkedéstől is. A közép-magyarországi, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli székhelyű cégek panaszkodnak legkevésbé a beruházást nehezítő akadályokra, míg Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön érzékelik a vállalatok a legtöbb problémát.